Szociológia
Sok szereppel próbálkoztunk már. Voltunk már kelet népe, mely az ősi Ázsiából hoz holmi különleges üzenetet Európának; de az üzenetet útközben elfelejtettük, vagy soha nem is tudtuk. Voltunk már, vágyainkban, Kert-Magyarország, de a valóságban magyar ugar maradtunk. Voltunk már, álmainkban, Kelet-Európa Svájca, csak éppen a kicsiségen kívül másban nem hasonlítottunk a modellre...
A kötet különböző tudományterületekről származó klasszikus és mai, külföldi és magyar szerzők művein keresztül hívja fel a figyelmet a pszichológia és a feminista megközelítések megkerülhetetlen kapcsolási pontjaira. A könyv egyszerre mutatja be a feminizmus pszichológiára gyakorolt hatásának történeti alakulását és annak különböző irányait.
Hazánkban a telivér szociológia megalapítójának Pulszky Ágost (1846-1901) tekinthető, aki nemcsak a társadalomtudományok egyik vagy másik ágazatával foglalkozott, hanem tudományelméleti rendszere mellett önálló társadalomfejlődési elméletet is kidolgozott.
A szociális munka mai hazai helyzete a szupervíziós folyamatot és annak résztvevőit számos olyan feladat és kihívás elé állítja, amelyek nem terhelik a tőlünk nyugatabbra lévő, kiépült intézményrendszerrel és a szociális szolgáltatások területén több évtizedes hagyományokkal bíró országokat.
Szuhay Péter folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket.
A kötet két nagy múltú, alulról jövő kezdeményezéssel alapított, helyi és magyar állami segítséggel fenntartott és fejlesztett, majd Trianon után viszontagságos évtizedeket megélt emblematikus intézmény története révén mutatja meg a székelyföldi kisebbségi kultúra sorsát. A kérdéses két intézmény közül az egyik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a másik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.
A Szerencsés csillagzat alatt születtem a történelmi, etnológiai, szociológiai, politikai és egyéb vonatkozások ellenére (vagy azok mellett): egy lenyűgöző irodalmi alkotás, amelyben a „roma univerzum” tárulkozik fel az olvasó előtt.
A kötet, amely a Rézler Alapítvány volt ösztöndíjasainak tisztelgése a 100 éve született Rézler Gyula emléke előtt, reprezentatív áttekintést nyújt az elmúlt másfél évtizedben Rézler-ösztöndíjat nyert szakemberek munkáiból.
A kötet tanulmányai együttesen alkalmasan szolgálhatják a szociális munkások professzionális önképzését, s egyúttal betekintést nyújtanak egy olyan világba, amelynek számos mozzanata rejtve marad a közvélemény előtt.
A kötet célja az, hogy bemutassa a modern szociálpolitika fő jellemzőit Európában és ezen belül Magyarországon, követve azt az utat, melyet a jóléti állam alig több mint száz évvel ezelőtti kezdeteitől napjainkig megtett.
A monográfia közel két évtized, az 1920-1930-as évek idevonatkozó anyagát dolgozta fel, hogy megmutassa, hogyan gondolkodtak a magyar tudomány és politika szereplői a szociálpolitikáról.
A hazai szociális képzés egyik nagy adóssága a szociális gondoskodás magyarországi történetének komplex feldolgozása és a szociálpolitika-történeti kurzusokon használható tankönyvben való publikálása.
Piaget munkásságát nem kell bemutatni a magyar értelmiségi közönségnek. Mint pszichológus, s mint filozófus is jól ismert. Ez a kötete négy évtized alatt írott szociológiai tanulmányait fogja egybe.
A szupervízió angol nyelvű irodalmából adunk közre válogatást, azzal a céllal, hogy a szociális képzések résztvevői, valamint a szociális munka szupervízióját gyakorló, tanuló, illetve az ez iránt érdeklő szakemberek korszerű, jó minőségű, széles áttekintést adó szövegeket olvashassanak magyar nyelven.
A kötet a Kárpát-medencén kívül élő magyar közösségek témakörében végzett legújabb kutatásokból kínál válogatást. A gyűjteményt földrajzi és diszciplináris sokszínűség jellemzi.
A kötetben a szerzők kísérletet tesznek arra, hogy áttekintsék a kárpát-medencei magyar szórványok kialakulását, asszimilációs-integrációs, nyelv- és nemzetváltási folyamatait.
Minden fontos és lényeges napi tevékenységünket meghatározza a tudatosság, ami alapvetően befolyásolja az életvezetésünket, és természetesen az előbbiek elképzelhetetlenek folyamatos tanulás nélkül. Mindez különösen fontosnak és megkerülhetetlennek látszik a digitális globalizáció, a virtuális kommunikáció és az állandóan változó munkaerőpiac feltételrendszere mellett.
Az olvasókönyv Latin-Amerikával ismerteti meg a hallgatókat, jól kiválasztott témákon keresztül. (Spanyol nyelvű kiadvány.)
Az Edinburgh-i, úgynevezett „erős programot” bemutató tudásszociológiai szöveggyűjtemény a magyar nyelvű tudományelméleti-tudománytörténeti könyvkiadás régi adósságát törleszti.
Kötetünk címe és alcíme magyarázatra szorul. A „posztadoleszcensek” terminusa azokra vonatkozik, akik elmúlhattak 20 vagy akár 30 évesek is, már nem gyerekek, de még nem felnőttek. Ők alkotják az „új ifjúságot”, azt a nemzedéket, amelyik húzódozva és bizonytalanul hagyja el a kamaszkort.