Napvilág Kiadó
Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre.
A főváros modernizálását sok területen lassította a szocialista berendezkedésre jellemző egyenlősítő politika, s ez feszültségeket keltett. Különösen markánsan jelentkezett ez az iparfejlesztésben.
A füzetben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő és alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek.
Miféle társadalmi stratégiák fedezhetők fel a reformkori Pozsony lakosságának iskoláztatási szokásai mögött? Mely igények követelték ki a nők középiskolai szintű képzésének megszervezését, és milyen útkeresések jellemezték ennek korai szakaszát? Hogyan alakult az egymásra következő reformok nyomán a középfokú oktatási intézmények társadalmi funkciója és arculata a két világháború között?
A 20. századi magyar politikában Károlyi – némileg anakronisztikus jelenségként – azt az önzetlen, meg nem alkuvó, csak elveitől vezérelt politikus típust képviselte, amelynek visszatérése példaként szolgálhatna a ma politikai életének is. A kötet célja az érdeklődő olvasókkal röviden megismertetni Károlyi Mihály (1875–1955) életútjának vitatott fordulatait, személyiségének, politikai pályájának indítékait.
A feladatok a matematikai, téri-vizuális és a nyelvi-fogalmi gondolkodást fejlesztik, emellett fejlődik általuk a gyerekek megfigyelő- és koncentrációs készsége, absztrakciós és behelyettesítő-képessége, képzelőereje, illetve nyitottsága a különböző típusú probléma- és feladathelyzetekre.
A kötet Nagy Attila színművész, rendező önéletrajzi és színház-esztétikai írásainak, nyilatkozatainak, személyes vallomásainak szerkesztett gyűjteménye. Nagy Attila részt vett az 1956-os forradalomban, amelyet követően előbb halálra, majd – enyhítésként – 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben szabadult.
A füzetben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő és alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek.
A kötet sajátos emlékirat. Bár a szerzőnek sem volt rögmentes az életútja, inkább kegyeltje lett a sorsnak és nem üldözöttje. Élettörténete személyes adalék a korabeli agrárpolitika történetéhez is. Nem az egész 1945 utáni agrárpolitikát mutatja be, csupán azt a részét, amelyet személyes tapasztalataival hitelesíteni tud.
A monográfia közel két évtized, az 1920-1930-as évek idevonatkozó anyagát dolgozta fel, hogy megmutassa, hogyan gondolkodtak a magyar tudomány és politika szereplői a szociálpolitikáról.
A füzetben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő és alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek.
Kötetünk címe és alcíme magyarázatra szorul. A „posztadoleszcensek” terminusa azokra vonatkozik, akik elmúlhattak 20 vagy akár 30 évesek is, már nem gyerekek, de még nem felnőttek. Ők alkotják az „új ifjúságot”, azt a nemzedéket, amelyik húzódozva és bizonytalanul hagyja el a kamaszkort.
Eörsi László tanulmánya két részből áll. Az első rész a kaposvári színház küzdelméről szól a kádári–aczéli kultúrpolitika idején. A második rész a kaposvári színház rendszerváltás utáni sorsáról szól: nyolc–kilenc évig tartó viszonylagos függetlenséget lassanként újból a politikai beavatkozás váltotta fel.