Módszertani kiadványok, kézikönyvek
Kevesen merték ilyen következetesen nevén nevezni a kártékonyan rosszat; kevesen voltak képesek ilyen érzékenyen felismerni, és az igazi értékekre irányítani a figyelmet. Bárdos József fontos könyve gyakorlati segítséget kínál pedagógusnak, szülőnek a gyerekeknek szánt kortárs művek, szövegek közti eligazodásban. Hangsúlyozza „hogy a gyermek számára mennyire fontos a művészettel, az irodalommal való rendszeres találkozás.”
A pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel.
A kötet a beszédtudományok igen szerteágazó, sokszínű kutatási témáihoz kapcsolódóan mutat be néhány vizsgálatot. A beszéd temporális elemzései mellett olvashatunk a megakadásokról, a beszédfeldolgozási folyamatokról, a kétnyelvűség pszicholingvisztikai vonatkozásairól, tipikus és atipikus beszélői csoportokról, szűrőeljárásról és nyelvi fejlesztésről.
A könyv 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúrtörténeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.
Ez a könyv nem csak beszélni tanít, hanem olvasni is. Rászoktat, hogy tudatosan, célszerűen és helyesen bánj a hangoddal; de arra is képessé tesz, hogy előadóként értő módon bánj mások alkotásaival. Megbarátkoztat az élőszó törvényeivel, magyar beszédünk sajátosságaival. Beszélni tanít tehát ez a könyv, de nem akárhogyan!
A kötetbe Kovács Ágnes kolozsvári származású néprajzkutató, népmesekutató születésének 100. évfordulója tiszteletére Benedek Katalin és Raffai Judit folkloristák válogattak a népmesekutató eddig kiadatlan, illetve nehezen hozzáférhető tanulmányai közül. A CD-melléklet bukovinai székely és palóc népmesék Kovács Ágnes által szerkesztett hanganyagát tartalmazza.
Hogyan alkalmazhatók a kooperatív módszerek a betűtanítástól a szövegfeldolgozásig az olvasásórákon? Hogyan fejleszthetők az olvasáshoz nélkülözhetetlen részképességek versekkel, játékos feladatokkal? Hogyan lehet használni a kortárs irodalmat és a drámajátékokat az olvasóvá nevelésben, az olvasás megszerettetésében? Sok kérdésre választ adnak a több mint 30 éve pedagógusként dolgozó szerzők a kiadványban, amelyet alsós tanítóknak és főiskolai hallgatóknak egyaránt ajánlunk.
Hogy írjunk verset? A két szerző évek óta segít fiataloknak saját választ találni e kérdésre. Kreatívírás-foglalkozásaik javából válogattak feladatokat a költészet műhelytitkai iránt érdeklődőknek.
A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával. A kötet szerzője, Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak.
Az e könyv fejezeteiben bemutatott projektek egy-egy lehetséges, bevált megközelítést képviselnek az olvasásnépszerűsítés, olvasásfejlesztés és az irodalomterápia rendkívül gazdag, változatos, folyamatosan alakuló területén. A könyv fókuszában – mindegy, hogy a kisgyermek olvasóvá neveléséről, a kritikai gondolkodásról, az élő könyvtárról vagy irodalomterápiás csoportokról van-e szó – végső soron mindig az olvasás kontextusában születő önismereti és társas élmény, illetve az ennek hatására létrejövő személyiségfejlődés és életminőség-változás áll.