Európai oktatás és kisebbségi identitás a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

Kisebbségi oktatásról civil szerveztetek bevonásával konferenciát szervezni kockázatos dolog. A határainkon túl élő magyar közösségek helyzetének megítélése ma is megosztja a magyarországi társadalom különböző rétegeit. Gyakran panaszkodunk, milyen keveset tudunk a kisebbségbe szorult magyarság életéről, problémáiról. Ritkábban beszélünk arról, hogy a határainkon túl élő magyar közösségek sem rendelkeznek kellő információval a magyarországi kulturális élet, illetve oktatáspolitika változásairól.

Megsértődhet a „szakma” is. Honnan veszik a bátorságot emberek, hogy ilyen bonyolult kérdéseket feszegessenek? Miért nincsenek mindig összhangban a tudományos divatirányzatokkal, a mindenható piaccal, a globalizáció elvárásaival, Győzikével, a hagyományos egyetemi rendszerek összeomlásával, szóval mindavval, ami körülvesz bennünket? Az előadók olyan kérdéseket is feszegetnek, amiről nem illik manapság szót ejteni. Azután moroghatnak a politikusok is: miért nem őket hallgatták meg? S akkor még nem beszéltünk az európai oktatási folyamatok egyre határozottabb megjelenéséről, a kisebbségi lét nyomasztó pszichés következményeiről, illetve a magyar kulturális és oktatási élet újraegyesítésének nehézségeiről.