Ókeresztény Örökségünk–sorozat
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazó azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak.
Vak Didümosz, kiváló biblikus, filológus, egzegéta és hittudós, a IV. századi alexandriai iskola legnevesebb és egyben leghíresebb tanítója. E művének jelentősége abban áll, hogy az első olyan rendszerezett értekezés a Szentlélek istenségéről, amely tárgyilagossága és alapossága révén máig nem veszített semmit aktualitásából.
A válogatás több célt szolgál. Elmélkedési anyagot is szeretne kínálni, de mivel korai századok liturgikus emlékei, alkalmat adnak arra is, hogy az olvasó valamelyes szerény bepillantást nyerjen az ókeresztény egyház életébe, amiből számos ünnepet jobban megérthet.
Szent Ágoston életművében klasszikus egzegetikai mű a Beszédek János evangéliumáról (Tractatus in Joannis evangélium), amely egyben a latin nyelven írt egyetlen és legmonumentálisabb magyarázat a negyedik evangéliumhoz. Az egyházatya versről-versre magyarázza az evangéliumot.
Szent Ágoston életművében klasszikus egzegetikai mű a Beszédek János evangéliumáról (Tractatus in Joannis evangélium), amely egyben a latin nyelven írt egyetlen és legmonumentálisabb magyarázat a negyedik evangéliumhoz. Az egyházatya versről-versre magyarázza az evangéliumot.
Szent Ágoston életművében klasszikus egzegetikai mű a Beszédek János evangéliumáról (Tractatus in Joannis evangélium), amely egyben a latin nyelven írt egyetlen és legmonumentálisabb magyarázat a negyedik evangéliumhoz. Az egyházatya versről-versre magyarázza az evangéliumot.
Egeria útinaplója egy IV. századi szentföldi zarándoklat hiteles megörökítése. A szerző, galliai származású apátnő, kimeríthetetlen érdeklődéssel, fáradhatatlan lelkesedéssel és buzgósággal járja végig mindazokat a helyeket, amelyek az Ó- és az Újszövetség szent eseményeinek voltak tanúi.
A VII. századból szellemi óriásként kiemelkedő Maximosz hitvalló egyszerű szerzetes létére meghatározó módon hatott nemcsak a bizánci teológiára, hanem Damaszkuszi Szent Jánoson keresztül még a latin skolasztikára is. A VI. Egyetemes Zsinaton éppen az a császárváros szentesítette az erőszakosan elnémított hitvalló teológiáját, amely két évtizeddel azelőtt a halálba küldte őt.
A jelen munka tudományos jelentősége, hogy betekintést ad az első és második órigenista vitába. A kötet gyakorlatilag Órigenész műveinek antológiája.
Bár a mai közönség számára talán kevésbé ismert, Szent Cyprianus karthágói püspök (248–258) a korabeli kereszténység egyik legmeghatározóbb alakja volt és a latin nyelvű patrisztikus irodalom megalapozói közé tartozott, akire Szent Ágoston is követendő példaképként hivatkozik műveiben.
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel. Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve, érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik.
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel. Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve, érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik.