Egyházi irodalom
Avilai Szent Teréz művében összefoglalást ad a keresztény misztika teljességéről. A könyv az Isten hívására válaszoló, és életét Neki ajánló ember Krisztushoz vezető belső lelki útján, átalakulásának állomásain vezeti végig az olvasót.
A 17. századi jezsuiták intenzív missziós tevékenysége nem csak az Európán kívüli területekre irányult, ez az időszak volt az európai népmissziók fénykora is. Az itáliai népmisszionáriusok előszeretettel fordultak a penitenciális módszerhez, melynek elsődleges célja az volt, hogy a résztvevőkben bűnbánat ébredjen.
A „sivatagi atyák” néven ismert mesterek pedig nem mással vezették a keresőket az üdvösség útjára, mint ami őket is krisztusi emberekké tette: a meghallott, befogadott és életre váltott Igével. Ebből a Szentírással átitatott és abból forrásozó életből született az apoftegmáknak a gyűjteménye.
A „sivatagi atyák” néven ismert mesterek pedig nem mással vezették a keresőket az üdvösség útjára, mint ami őket is krisztusi emberekké tette: a meghallott, befogadott és életre váltott Igével. Ebből a Szentírással átitatott és abból forrásozó életből született az apoftegmáknak a gyűjteménye.
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazó azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak.
Vak Didümosz, kiváló biblikus, filológus, egzegéta és hittudós, a IV. századi alexandriai iskola legnevesebb és egyben leghíresebb tanítója. E művének jelentősége abban áll, hogy az első olyan rendszerezett értekezés a Szentlélek istenségéről, amely tárgyilagossága és alapossága révén máig nem veszített semmit aktualitásából.
Fray Luis de León − híres Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, Szent Teréz műveinek első kiadója – vallomása szerint „amikor Madre Teresa szövegeit olvasom, tele vagyok csodálattal és gyakran úgy érzem, hogy általa maga a Szentlélek beszél…” Bár Teréz a művet kifejezetten nővérei kézikönyvének szánta, az mégsem csak a kiválasztott keveseknek szól, hanem mindazoknak, akik életük útján az élő Isten felé tartanak.
Húsz olyan népnyelvi (olasz, francia, angol, német) írás ismert, amely idézi III. Ince művét. A legismertebb ezek közül Geoffrey Chaucer munkája, a Canterbury mesék.
Ki ne vágyott volna rá, hogy „olvassa a Bibliát”, de ki ne veszítette volna el szinte azonnal a bátorságát, miután néhány oldalt elolvasott belőle? A Biblia könyvtár, amelybe csak jó pedagógussal érdemes belépni. A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön.
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat! Egy jó vezető elengedhetetlenül szükséges, hogy „megnyissa értelmünket az Írások megértésére”, és Marie-Noëlle Thabut kétségtelenül az egyik legjobb szakértő ebben a témában.
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat!
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat! Egy jó vezető elengedhetetlenül szükséges, hogy „megnyissa értelmünket az Írások megértésére”, és Marie-Noëlle Thabut kétségtelenül az egyik legjobb szakértő ebben a témában.
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat! Egy jó vezető elengedhetetlenül szükséges, hogy „megnyissa értelmünket az Írások megértésére”, és Marie-Noëlle Thabut kétségtelenül az egyik legjobb szakértő ebben a témában.
A tizenkét passiójátékot tartalmazó válogatás igyekszik teljes keresztmetszetet adni erről az erdélyi ferencesek által kialakított szép hagyományról, kiválogatva a legérdekesebb passiószövegeket, amelyeket jegyzetekkel, modern helyesírással nyújt át e kötet a mai olvasónak.
Egeria útinaplója egy IV. századi szentföldi zarándoklat hiteles megörökítése. A szerző, galliai származású apátnő, kimeríthetetlen érdeklődéssel, fáradhatatlan lelkesedéssel és buzgósággal járja végig mindazokat a helyeket, amelyek az Ó- és az Újszövetség szent eseményeinek voltak tanúi.
Medgyes Lajos erdélyi pap-költő, aki egy kortársi följegyzés szerint 1848-49-ben „mint pap és költő izgatott, hatott”. Eredeti egyházi beszédeit hol a cenzúra tiltotta be, hol a kiadók nem merték azokat közzétenni.
Figyelemre méltó lelki útikalauzt tarthatunk a kezünkben, amely Avilai Szent Teréz A belső várkastély című könyvének segítségével ajánl egy mindenki számára választható lelki utat. A szerző, Antonio atya nem olyan könyvet akart írni, amelyet egyszuszra elolvasunk, és azután fölteszünk a könyvespolcra, hanem amelyet együttműködve olvasunk, elgondolkodunk a belső várkastély egy-egy lakásában fölvázolt lehetséges lelki utakról.
A VII. századból szellemi óriásként kiemelkedő Maximosz hitvalló egyszerű szerzetes létére meghatározó módon hatott nemcsak a bizánci teológiára, hanem Damaszkuszi Szent Jánoson keresztül még a latin skolasztikára is. A VI. Egyetemes Zsinaton éppen az a császárváros szentesítette az erőszakosan elnémított hitvalló teológiáját, amely két évtizeddel azelőtt a halálba küldte őt.
Ez a könyv minden idők egyik legnagyobb misztikusának az önéletrajza, aki nemcsak azt a kegyelmet kapta meg, hogy elérte az ebben az életben elérhető legnagyobb közösséget Istennel, hanem azt is, hogy tud erről a közelségről, s a teljes ide vezető útról beszélni.
A mű órigenészi szövegekből válogatott írások gyűjteménye, amelyet egységbe foglal Pamphilosz szerkesztői tevékenysége, bevezetője, a vádak ismertetése, azok cáfolása és az idézeteket összekötő szövegmagyarázatok. Az olvasó először tartja kezében magyar nyelven Pamphilosz Apologia pro Origene c. művét, amelyet már bőségesen tanulmányoztak francia, német és olasz nyelven is.
A jelen munka tudományos jelentősége, hogy betekintést ad az első és második órigenista vitába. A kötet gyakorlatilag Órigenész műveinek antológiája.