Zoológia
Az állatok rendszerezésével, környezetével, életmódjával, viselkedésével és evolúciójával foglalkozó zoológia vagy állattan a botanika (növénytan) és a mikrobiológia mellett a biológia három fő tudományterületének egyike. Állatnak az állatok országába (Regnum: Animalia) tartozó többsejtű heterotróf anyagcseréjű élőlényeket nevezzük. A zoológia elsődleges célja minden állatokkal kapcsolatos aspektus tanulmányozása az egyedi ökoszisztémától kezdve, amelyben élhetnek, egészen a túlélést segítő molekuláris folyamatokig. A zoológia szó a görög Ζωο, zoon („állat”) és λογος, logosz („tudomány”) szóösszetételből ered.
A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
Az Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában című kötet az édesvizekben élő gerinctelen állatokról nyújt teljeskörű áttekintést, ezért jelentősen túllép a hagyományos határozói kereteken. Segítségével nem csupán azonosíthatjuk az édesvizek anyagforgalmában, a biológiai vízminősítésben és a vizek természetes öntisztulásában létfontosságú gerinctelen szervezeteket, hanem részletes ismertetést kapunk életmódjukról és az ökológiai rendszerekben betöltött szerepükről is.
Az erdő – mint magasabb szinten szerveződött földi növénytársulás – bonyolult kapcsolatok sokaságán keresztül működik, és ennek a rendszernek szerves részei a rovarok is. Egyetlen tölgyfa pl. mintegy 250 különböző állatfajnak képes biztosítani az életfeltételeket! Az Erdészeti rovartan alapvető törekvése, hogy bemutassa az erdőben élő bogarakat, lepkéket, darazsakat stb.
Amikor a Kis etológia első kötete 1980-ban napvilágot látott, hazánkban még javában vitatták, tudomány-e egyáltalán az etológia. Az öt karcsú kötet egybeszerkesztett írásai megérdemelnék a sok kis etológia címet, de maradjunk a hagyományoknál: szeretettel nyújtjuk át a megújítva megőrzött Kis etológiát a mai és az egykori olvasóknak.
A lepkehernyók régi lakói a Földnek, mintegy 100 millió éve jelentek meg. A rejtőzködés nagymesterei, talán éppen ezért sokuk színe, mintázata divattervezőket is megihletett. Megismerésük révén érdekes és elgondolkodtató világba nyerhetünk betekintést. A könyv mindenkinek ajánlható, aki e csodás lényekről munkája vagy érdeklődése okán többet szeretne megtudni.
A hiányt pótló munka egyrészt rendszerezett alapismereteket nyújt a madarak szaporodási folyamatairól, másrészt alapokat szolgáltat a baromfitenyésztők, a baromfi szak-állatorvosok és a vadászati szakemberek gyakorlati munkájához. A könyv szerzője Dr. Péczely Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, madárbiológus.
A több mint 830 fotót tartalmazó Madárbarátok nagykönyve elsősorban a madarakat kedvelő embereknek, gyerekeknek szól, de sokkal többet nyújt az eddig megjelent madárvédelemmel foglakozó könyveknél. A szerző, aki gyakorló ornitológusként jól ismeri a madárbarátokat foglakoztató kérdéseket, feladatokat, gyakorlatban kipróbált megoldásokat kínál szinte minden felmerülő témára. A könyv azonban nem csak a klasszikus madárvédelemmel foglalkozik, hanem megoldásokat javasol az emberek és állatok együttéléséből adódó konfliktusokra is.
A könyv gyakorló ornitológus szerzője rávezet bennünket arra, hogyan határozhatjuk meg a közelünkben mozgó, a levegőben repülő, az itatót és az etetőt látogató madarakat. Bemutatja a megfigyeléshez szükséges felszereléseket: távcsöveket, teleszkópokat, a terepi madárhatározót, a szakszerű öltözetet, a naplózást stb.
A könyv részletesen foglalkozik a Kárpát-medence épített környezetében előforduló mintegy 60 pókfajjal. A több mint 350 fényképpel és térképekkel bőségesen illusztrált kötetben az olvasó meggyőződhet róla, hogy a közvetlen környezetünkben élő pókok is képesek az élet és a természet kimeríthetetlen változatosságát, a természet működésének lenyűgöző jelenségeit a lakásunkba hozni.
A kötet egy határozót, egy kézikönyvet és egy gyakorlati útmutatót foglal magába, amely segítséget nyújt mind a 12 hazai bagolyfaj, valamint a lappantyú határozásához és védelméhez. A hiánypótló kiadvány nemcsak a faji bélyegeket, hanem az ivar- és korhatározáshoz szükséges ismereteket is tartalmazza, amelyek birtokában terepen, kézben tartott madarak esetében is pontos adatokat gyűjthetünk.
A könyv szerzője a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa, főigazgatója. A hüllőkkel egyetemista korában kezdett foglalkozni; első tudományos publikációját is a gyíkokon végzett vizsgálataiból írta. 1990 és 2005 között az Európa Tanács Kétéltűek és Hüllők Szakértői Csoportjában dolgozott, és sokat tett a magyarországi fajok természetvédelmi kutatásaiért, többek közt a rákosivipera, a haragossikló és a pannon gyík védelméért. (Több mint 100 színes fotóval illusztrálva.)
Könyvünk azokat a hazánkban élő gerinctelen és gerinces fajokat ismerteti, amelyek törvényes védelem alatt állnak vagy állományuk fennmaradása érdekében védelmet érdemelnek. Áttekintést ad a természetvédelem számára lényeges rendszertani csoportokról.
A könyvben 138 faj bemutatása szerepel, több mint 200 fénykép, 80 rajz, lábnyomok, tojások, jellegzetes külső jegyek, élettan és viselkedés. Magyarországon először jelenik meg olyan határozó könyv, melyben 97 vadon élő állat hangja hallható CD-mellékleten.