Helytörténet, regionális kiadványok
A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban arra keresett választ: a Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében archaikus vonásokat konzerváló táj, illetve népcsoport volt-e a 19-20. században, amilyennek a néprajzi kutatások megrajzolják?
Az ELTE Füvészkertje 170 éve található mai helyén a Józsefvárosban. Jelentőségére való tekintettel feltétlenül szükség volt egy olyan tudományos igényű átfogó kerttörténeti anyag összeállítására, amely mind a szakemberek, mind pedig az érdeklődők számára feltárja azt a hosszú folyamatot, amely a mai együttes kialakulásához vezetett.
Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben (a miskolci Észak-Kelet Átjáró Egyesület kiadása).
Érdekes tény, hogy a Csillag börtönről, mint épületről, mint építészeti és művészeti alkotásról alig adtak közre ismertetést, cikket, könyvet. Ugyanez vonatkozik a Mars térre, valamint a szomszédos – árvíz után létesített – épületekre is (laktanya, ipariskola). E könyvben fontosnak tartottuk megjelölni a kijelölt terület építészeti sajátosságait és lehetőségeit, a korabeli Mars teret, az egyes épületeket, azok funkcióit, valamint építészeti és díszítőművészeti értékeit.
A 2001-es beregi árvíz nem természeti katasztrófa volt, hanem tömény politika – állítja ez a könyv. És tömény politika az utána következő kártalanítás is, amelyet az egymást követő kormányzatok három év alatt sem tudtak lezárni. Jelenségei, visszásságai nem kivételek, hanem törvényszerű következményei a hazai viszonyoknak.
A könyv lapjain „harcsákat”, „nejlonokat”, „farosokat” és megannyi legendás autóbuszt ismerhetünk meg, miközben a főváros elmúlt bő száz évének fejlődése, a magyar járműipar lehetőségei vagy éppen a változó budapesti utcakép, netán a forgalmat napról napra kiszolgáló garázsok élete is megelevenedik szemeink előtt.
A szerző a gyimesi román és magyar lakodalmak néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálatára vállalkozik. Bemutatja az egyes csoportok konkrét lakodalmait és a gyerek- vagy felnőtt szereplőkkel előadott gyermeklakodalmakat és „felnőtt”-lakodalmasokat.
László Ferenc fő érdeme a szegedi endokrin kutatói hálózat kiépítése. A konstruált hipofízis-per 1986-ban pillanatok alatt romba döntötte ezt az értékes konstrukciót...
A könyv segítségül szolgál mindazoknak a pedagógusoknak és/vagy népművelőknek, honismereti szakkörvezetőknek, akik a helyi – vagy tágabb kistérségi – azonosságtudatot szándékoznak a fiatalokban elültetni, az idősebbekben tudatosítani, esetleg megerősíteni.
Az óbudai Lajos utca története számos történelmi, város- és kultúrtörténeti érdekességgel kecsegtet. A szerző házról házra veszi sorra az utca múltját és jelenét az iskoláktól, közintézményektől a vendéglátásig és a ma már nyomokban is alig látható gyárakig – összesen tizenöt témát ölelve föl. Dékány István kötete sokéves levéltári, könyvtári és múzeumi kutatómunka eredménye, amely bár rendkívül informatív és szakszerű, egyúttal élvezetes olvasmány.
A magyar himnusz mindannyiunk kiemelt szellemi öröksége: nemzeti imádságunk, mely a magyarság mindenkori összetartozását hivatott jelképezni. Kölcsey Ferenc költészeti remeke (a Hymnus), e kiemelkedően megrendítő költemény, s Erkel Ferenc ehhez írt pályaműve (a Hymnusz) közösen alkotja azt a kulturális-szellemi-vallási hármas-egységet, melyet mindannyian csak himnuszként, a magyarság féltve őrzött unikális kincseként emlegetünk.
A könyv a hazai kiemelt, ún. megyei jogú városaink történeti földrajzát és morfológiáját mutatja be. Az első négy általános fejezet a magyarországi városfejlődésről, a beépítés és a funkcionális szerkezet általános kérdéseiről, azok változásáról, a mai beépítési típusokról és a funkcionális övezetekről, valamint a nagyvárosok külterületeinek nagyságáról, népességéről, típusairól szól. A könyv második, nagyobbik részében ABC sorrendben kerülnek bemutatásra a hazai megyei jogú városok.
A sors különös kegye, hogy a magyar orvostörténet, és egyben kultúrtörténet páratlan dokumentumai az alapítás óta szinte hiánytalanul fellelhetők a Bókay utcai Gyermekklinikán.
A kiadvány az 1900-as évek eleji pomázi fúvószenekarok által játszott dallamvilág, egy letűnt korszak zenei életérzésének megismeréséhez szeretne hozzájárulni. Kollár Ferenc (1884–1967) zenész és karnagy kézzel írt szólamkottái – helytörténeti, zenetörténeti értékén és az esztétikai élményen túl – értők számára hallhatóvá, zenét művelő emberek kezeiben játszhatóvá válnak. (Kétnyelvű kiadvány.)
Szeged múltjának alapvető vonása, hogy a város fejlődését a történelem viharai mindig visszavetették. Előbb a másfél évszázados török uralom sorvasztotta, majd a bécsi udvar szervezte katonai határőrvidékké...
A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola 150 évvel ezelőtt, 1857-ben nyitotta meg kapuit. Azóta tanítók tízezreit képezte Északkelet-Magyarország és az ország más vidékei számára, akik tanulók százezreit oktatták-nevelték emberségre, tudásra, a világban való tájékozódásra, eligazodásra. Ezt teszi ma is, a XXI. század elején.
Volt egyszer egy sikeres magyar élelmiszeripar s benne fontos láncszemként egy Szegedi Konzervgyár. Dolgos évek, szorgalmas szegedi és környékbeli munkások, örömök és kudarcok. Így volt ez bő hatvan évig, amikor is rászakadt a „vadkapitalizmus”.
Sándor János, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi rendező, érdemes művész, színháztörténeti szakíró, egyetemi oktató több monográfiát is írt Szeged színháztörténetéről. E vaskos kötetben a kezdetektől 1883-ig, az állandó színház felépüléséig terjedő időszakot mutatja be.
A hiánypótló kötet részletesen bemutatja a szentesi sajtótörténet kezdeti időszakát: ismerteti az 1871-től 1883-ig megjelent lapokat, azok tulajdonosait, valamint az egyes orgánumoknál dolgozó újságírókat, szerkesztőket. Emellett a sajtó tükrén keresztül bepillantást enged a kiegyezés utáni, több szempontból sajátos szentesi társadalom hétköznapjaiba, mindezt számos idézettel, ábrával és képpel illusztrálva.
A monográfia a történelmi Magyarország egyik legkülönlegesebb, ám viszonylag kevéssé ismert tájegysége, az Erdély és a Partium határán elterülő Szilágyság epikus folklórhagyományait tárja az olvasók elé.