Leírás
Az 1956-os forradalom leverése után a Nyugatra menekült magyar diákok több mint tíz éven át tartották fenn az 1957 tavaszán alapított szervezetüket, a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetségét, melynek az évtizedfordulón, 1960-ban nyolcezer tagja volt (összehasonlításként: a magyar felsőoktatásban ekkor 28 ezer diák tanult). A Nyugatra menekült diákok – elképzelésük szerint – tanulmányútra érkeztek, s sokáig reménykedtek a visszatérésben. A tanulmányi útból – döntő többségüknek – az emigránslét, a több évtizedes száműzetés lett osztályrészük. A diákszövetség egyik elnöke, Várallyay Gyula négy esztendővel ezelőtt fogott hozzá ahhoz, hogy összefoglalja mindazt, amit csak a szervezet résztvevőjeként mondhatott el. A személyes emlékezéseket és a megőrzött dokumentumokat ötvöző kötet – remélhetőleg – megkerülhetetlen forrássá, dokumentummá válik a korszak kutatói és az érdeklődő olvasók számára.
Századvég Kiadó – 1956-os Intézet, 1992.
Írta: Várallyay Gyula
Lektor: Rainer M. János
Paraméterek
| Szerző | Várallyay Gyula |
| Cím | „Tanulmányúton” |
| Alcím | Az emigráns magyar diákmozgalom 1956 után |
| Kiadó | Századvég Kiadó |
| Kiadás éve | 1992 |
| Terjedelem | 340 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 7911 54 5 |
Tartalom
Bevezető
Az UFHS eredete: diákmozgalmak 1956 előtt és után
A kezdet és előzményei
Újjáalakul a MEFESZ – a 14 pont
Diákbizottságok – forradalmi kibontakozás
A vesztett harcok után: ellenállás, majd menekülés
Nem képviselni, csak szolgálni akarunk titeket és hazánkat – Az UFHS megalakulása
A magyar diákok szervezetbe tömörülnek külföldön: a demokrácia iskolája
Hányan voltak, hová kerültek?
Ráébredtünk, hogy hivatásunk van…
Az UFHS közgyűlései
A közgyűlésen való részvétel előfeltételei
Kik felelősek a közgyűlésnek?
Tagszövetségeik három földrészen, tizennégy országban
Észak-Amerika és Németország
Tagszervezeteik a többi európai országban
A befogadó országok befolyása
Az UFHS dél-amerikai bázisa
Összeköttetés, híradás…
Az UFHS mint érdekszervezet
És mi lesz az egyetem után?
Az UFHS viszonya Magyarországgal
Ragaszkodás vagy feledés?
Továbbra is törődnek hazájukkal…
A magyar kisebbségek sorsáról
Kapcsolatkeresés a szellemi élet nagyjaival
Magyarországi helyzetjelentések
Diákcsere és ösztöndíjak
Otthoni vélemények a kinti diákokról
Emigrációban
A menekülés elején
A két haza kérdése
Kik szólhatnak a diákok nevében?
Az UFHS és a „Nemzetőr”
Az „Új Látóhatár” és az „Irodalmi Újság”
Kapcsolat vallási diákszervezetekkel és a cserkészekkel
A politikai emigrációban
Tanulmányi hetek és „szellemi táborok”
A forradalom hírvivői a nagyvilágban
Az UFHS külügyi munkája
Fő feladatuk a külügyi munka
Szemelvények külföldi szereplésükből
Az ázsiai körút előkészítése és céljai
Sikerek három ázsiai országban
Az állhatatos japánok – siker a sikertelenségben
Rövid látogatás Dél-Koreába
Más országok és az IUS
Az ázsiai körút eredményei és tanulságai
A Nemzetközi Diákkonferencia
Ibadan – 1957
Kiegyensúlyozott és sikeres külkapcsolatok
Latin-amerikai kapcsolatok
Fasiszták vagyunk?
„The Hungarian Student”
Anyagi forrásaik
Kapcsolatok más emigráns diákszervezetekkel
Kit és mit képviselt az UFHS?
A „demokrácia iskolája” – az első UFHS-vita 1961-ben
A változó otthoni helyzet kihatásai
Egy vitaindító nyilatkozat és következményei
A magyar semlegességről és a szociális demokráciáról
Dialógus és kiegyezés az otthoni rendszerrel?
Meginog a demokratikus elkötelezettség
Az utolsó józan év
Tovább romlik a vezetők kritikai érzéke
Két tisztségviselő hazatelepül Magyarországra
Az UFHS képviseleti igénye az alapszabályban
Elkerülhetetlen a feloszlás
A diákmozgalom történelmi szerepe
A világ közvéleményének tükrében
Szerepük a diaszpórában
Hazájuk támogatói, Kelet-Európa barátai
Lehetőségek az új ezredforduló küszöbén
A könyvben előforduló rövidítések, magyarázatokkal
Névmutató
Dokumentumok