Szociálpedagógia
1764-ben jelent meg Cesare Beccaria A bűnökről és a büntetésekről (Dei delitti e delle pene) című értekezése, az olasz felvilágosodás legnagyobb nemzetközi hatású remeke, a modern büntetőjog alapműve és a halálbüntetés eltörléséért harcoló úgynevezett abolíciós mozgalom bibliája.
A párkapcsolat, gyermekvállalás, gyermeknevelés témájával kapcsolatos könyveket mindig aktuálisnak tekinthetjük, hiszen a generációk örök körforgásában az egyik biztosnak vélt tényező a család. Könyvünkben erőforrásként tekintünk a családra, amelyben a családtagok nemcsak egymás (és saját maguk) boldogságáért, hanem egymás (és saját maguk) boldogulásáért is felelősek.
Mindenkinek más története van arról, hogyan veszített el valakit, és az milyen hatással volt az életére. A veszteség lehet előre látható, de bekövetkezhet váratlanul és tragikusan is. Függetlenül attól, hogyan vesztette el őt, az, ha beszélni tud arról, akár nyilvánosan, akár négyszemközt, segít a történtek feldolgozásában, elfogadásában.
A kötet a minden fogyatékosságra érvényes közös pszichológiai jelenségeket igyekszik elsősorban bemutatni. Céltudatosan tágítani kívánja azt a felfogást, hogy a gyógypedagógiai pszichológia a fogyatékos személy pszichológiája.
A kötet a javítóintézet világát mutatja be, azt, hogy mi is a legfőbb funkciója ennek az intézménynek, milyen pedagógiai szemléletmódban dolgoznak a kollégák, megismerhetjük az itt tevékenykedő pedagógusok munkáját, véleményét a fiatalkori bűnelkövetésről, illetve az itt folyó művészetterápiai munkáról is képet kaphatunk.
E könyv a segítés alapvető modelljeiről, módszereiről, folyamatairól és az ezekhez szükséges készségekről szól. Középpontjában egy problémamegoldó és lehetőségkibontakoztató modell, valamint ennek működéséhez szükséges módszerek és kommunikációs készségek állnak.
A könyv egy hosszú kutatást foglal össze, de nem a kutatási adatok felől, hanem a folyamat során alakított családterápiás módszertanon keresztül. A programban olyan családok vettek részt, ahol egy vagy több gyermek javítóintézetbe került valamilyen antiszociális viselkedés, bűncselekmény miatt.
Dr. Temesváry Zsolt, a Szociálpolitikai Szemle szerkesztőségi tagja, egyetemi adjunktus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének főállású oktatója és az MCI Management Center Innsbruck Szociális Munka Tanszékének állandó vendégoktatója. Korábban a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben tevékenykedett kutató-elemzőként és évekig dolgozott a szociális segítés gyakorlatában kórházi szociális munkásként. Fő kutatási területei a közép-kelet európai országok szociálpolitikáinak összehasonlító elemzése, az egészségügyben végzett szociális segítés vizsgálata, valamint a hajléktalanság és lakhatási problémák okainak feltárása.
Michael Galuske könyve a szociális munka 20. századi történetét mutatja be a módszerek felől közelítve; a legtöbb német szociálismunkás-képzésben alaptankönyvként használják. Hiánypótló, hiszen a szociális munka szakirodalmában kevés olyan mű van, amely rendszerezve mutatja be a módszereket, azok elméleti beágyazottságát, így adva teljes képet a szociális munka – főleg a 20. század második felében történt – fejlődéséről.
A szociálpszichológia alapművének tekintett könyv bővített, javított kiadása – amelyet Elliot Aronson a fiával írt – olvasmányos összefoglaló a társadalom-lélektan legizgalmasabb jelenségeiről. Megismertet az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterével.
Ezzel a rövid összefoglaló könyvvel nem célom, hogy teljes körű ismeretséget szerezzenek a betegségekről, de kell, hogy legyen egészségügyi intelligenciájuk, mert szervi bajban, egészségkárosodásban szenvedőket tanítanak, gondoznak, ezért szükségük lesz hivatásuk kiteljesedéséhez alapvető tájékozottságra az ember betegségeivel kapcsolatban. (a szerző)
A könyv sérült szülők és egészséges gyerekeik családon belüli viszonyát elemzi. A szerzők sclerosis multiplexben szenvedő felnőttekkel és családtagjaikkal végzett szakmai munkájának tapasztalatait és következtetéseit összegzi – az átlagolvasó számára hozzáférhető stílusban – ez méltán visszhangos sikert aratott kötet.
A Kharón folyóirat 25 évnyi gazdag anyagából válogatva, Polcz Alaine születésének 100. évfordulójára jelenik meg ez a kötet, amelyben egyaránt olvashatók kultúrtörténeti, filozófiai, orvosi, pszichológiai, teológiai és szociológiai szemléletű írások. A témakörök is sokszínűek: ívük a csámcsogó holtak középkori hiedelmétől a cigányság jelenkori halotti szokásain át, a haldoklók és a gyászolók segítésének lehetőségein keresztül egészen a vizuális média halálképének bemutatásáig terjed.
Újszerű, valóban a mai igényeknek megfelelő funkcióértelmezését keresik és találják meg a kötet szerzői és szerkesztői az ősrégi szocializációs intézménynek: az iskolának.
Kevés olyan állapot, megbetegedés létezik napjainkban, amelyhez több tévhit és félelem fűződne, mint a demencia esetében. Ebben a könyvben igyekszünk ezt a kérdéskört úgy körbejárni, hogy a valós és hasznos ismertek foglalják el a valótlan, hiányos, pontatlan információk helyét.
A logoterápia tárgya nem más, mint az emberi létezés (egzisztencia) értelme, illetve annak a feltárása, hogy miként keresi az ember az értelmet életében. Az egzisztenciaanalízis tulajdonképpen a logoterápia filozófiai és tudományos alapja, valamint a megfelelő terápia alapvető részeként értelmezhető.
A korosodással járó mentális kopás új, gyakorlati, „érintett oldali” megközelítése. Javaslatok a szellemi erőnlét „olajozására”, a személyes mentális veszteségek enyhítésére és a kóros szellemi hanyatlás (demencia) kockázatának csökkentésére.
A kötet részletesen bemutatja az ún. multikulturális nevelés főbb kérdéseit, a multikulturális társadalom jellemzőitől a roma, illetve a bevándorló gyerekek és fiatal felnőttek helyzetén, illetve a velük való foglalkozás, a lehetséges oktatási formák, módszerek részletes elemzésén át a multikulturális, gyerekbarát iskola jellemzőinek számbavételéig.
Alain Louyot könyvének szereplői nem csak rajzfilmekből, számítógépes és videojátékokból ismerik a háborút, az ölést és a fegyvereket. A könyvben orvos, pszichológus, tábornok és szülő vall a gyermekkatonák lelki sérüléseiről, amit egy életen át hurcolnak magukkal.
A tananyag az emberi szervezet molekuláris, sejtes felépítését, szemmel nem látható, érzékszervekkel elvétve észlelhető biológiai, biokémiai, élettani működéseit foglalja magába. A humánbiológiai ismeretek kiegészítik a funkcionális anatómia tantárgyat a sejtek „építő” anyagainak, a működéseknek, a funkciók szabályozásának, a szervezet egészét összehangoló folyamatoknak a feltárásával.
Henri Nouwen és szerzőtársa megindító és inspiráló gondolatokat osztanak meg velünk arról, hogy mit jelent az öregség – életkorunktól függetlenül – mindannyiunk számára. Miért idegenkedünk az idős emberektől a mai világban? Mire kell odafigyelnünk, ha segíteni szeretnénk őket, és mi mindent adhatnak ők számunkra? Hogyan válhatnak a késői évek a remény forrásává, a beteljesedés idejévé ahelyett, hogy a magány és a sötétség időszakát jelentenék?