Színház és teatralitás
Paraméterek
Sorozat | Theatron Könyvek |
Szerző | Imre Zoltán |
Cím | Színház és teatralitás |
Alcím | Néhány kortárs lehetőség |
Kiadó | Pannon Egyetemi Kiadó |
Kiadás éve | 2003 |
Terjedelem | 298 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 963 9495 11 5 |
Eredeti ár:
2.520 Ft
A kötet azt vizsgálja, hogyan és miként jelennek meg a kortárs nyugati kultúra – és ezen belül főleg a brit és a magyar – egyes elemei teátrális cselekvéseken keresztül a színpadon és a színpadon kívül. |
|
|
Leírás
Ebben a könyvben nem egyetlen színházi ember, műfaj, (kulturális) esemény, illetve hagyomány részletes elemzésére vállalkozom. Azt vizsgálom, hogyan és miként jelennek meg a kortárs nyugati kultúra – és ezen belül főleg a brit és a magyar – egyes elemei teátrális cselekvéseken keresztül a színpadon és a színpadon kívül. Ebből következően az elemzés szempontrendszerét két irány határozza meg. A nyugati színház egyes megnyilvánulásait a mindennapi élettel való kapcsolatukban elemzem, a kortárs euró-amerikai világ teatralitásának néhány formációját pedig a színházzal vetem egybe.
Imre Zoltán
Tartalom
BEVEZETÉS
1. Kísérlet a színház értelmezése
2. Kísérlet a teatralitás értelmezésére
3. Színház, teatralitás és kulturális hegemónia
4. A könyv szerkezete
I. FEJEZET – A (HAGYOMÁNYOS) SZÍNHÁZ
1. A hagyományos színház kortárs gyakorlatai
1.1. A hagyományos színház folyamatként való értelmezése
1.2. A hagyományos színház intézményként való értelmezése
1.2.1. A színház mint a szórakoz(tat)ás intézménye: realizmus, biztonság és Az egérfogó
1.2.2. A hagyományos színház mint történelmi park intézménye: turizmus, fordítás és Shakespeare
1.2.3. A hagyományos színház mint a domináns ideológiát közvetítő intézmény: a hasznos színház, egyéb illúziók és az An Inspector Calls
1.2.4. A hagyományos színház mint fegyelmező intézmény: a mint(h)a néző
1.3. A hagyományos színház jelenségként való értelmezése
1.4. Konklúzió: hagyományos színház és ideológia
II. FEJEZET – TEATRALITÁS
2.1. Az ezredvégi mindennapi élet és a percepció módozataként értelmezett teatralitás
2.1.l. „Valóságok bazárja”: retorika, manipuláció és teatralitás
2.1.2. Vizuális kultúra és vizuális percepció
2.1.3. A mindennapi élet (át)esztétizálódása
2.1.4. Konklúzió: való, reprezentáció, esztétika és teatralitás
2.2. Az ezredvégi mindennapi élet és a megjelenítés alkalmaként értelmezett teatralitás: három esettanulmány
2.2.1. Valóság(re)konstrukciók 1: Az 1999. június 18-ai Antikapitalista tüntetés
2.2.2. Valóság(re)konstrukciók 2: Edward herceg és Sophie Rhys-Jones esküvője, London, 1999. június 19.
2.2.3. Valóság(re)konstrukciók 3: Az identitás és a test viszonyának átértelmezése a populáris magazinokban
2.2.4. Konklúzió: teatralitás és hegemónia
III. FEJEZET – VISSZA A(Z ALTERNATÍV) SZÍNHÁZHOZ
3. Az alternatív színház kortárs gyakorlatai
3.1. Az alternativitás lehetséges magyar játékai
3.2. A színház mint transzformáció: A Mozgó Ház 1003 szíve
3.3. A színház mint felnyitás: Slava's Snowshow
3.4. A képzelet színháza: a néző, az installáció és a H.G. játékai
3.5. Színház mint rítus: MANES (La Fura dels Baus)
3.6. Konklúzió: a színház mint ellenállás
Bibliográfia