Popper Péter

Popper Péter indiai útja során tanulmányozta az ősi gyógymódokat, a jógát, a sok évezredes életbölcseletet. Azt tapasztalta, hogy a hinduizmusban nem ködös misztikus sejtésekről, erőlködve megvalósított „gyakorlatokról”, hanem élő szellemi áramlatról van szó, amelynek nincs merev szabályrendszere. Popper Péter egyik legismertebb írása valódi szellemi kaland, élvezetes, szórakoztató olvasmány, egyben komplett gyakorlati program önmagunk megismeréséhez és fejlesztéséhez.

Mindenki igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött, és állampolgári jogai vannak? Hátha csak egy felnőtt méretű cipőben, jelmezben botladozó gyerek? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? 

Hazudunk hiúságból és érdekből. Tekintélyünk és presztízsünk féltése miatt. Becsvágyaink megvalósításáért. Félelemből. Sőt, sokszor élvezetből is – ez utóbbi egyfajta hatalmi játék a lelkekkel. Ugyanakkor lehet-e hazugság nélkül élni? Valószínűleg nem lehet. És mégsem tudunk ebbe belenyugodni. Valaki hazudik bennünk, valaki pedig haragszik érte. Ketten volnánk?

A modern pszichoterápiáról ritkán olvasható összefoglaló ismeretterjesztő mű. A klinikai lélektan ismert képviselője most bepillantást enged szakmája műhelytitkaiba.

Életfontosságú kapcsolataink tönkremehetnek. Vannak csalódások, félreismerések; van hűtlenség, betegség, öregedés, halál. S az ember sokszor végtelen hosszú láncot vonszol maga után: a múlt emlékeit...