Test és lélek
A kisbabák sok szempontból tudatosabbak nálunk. A felnőttek rögzült minták szerint élik életüket, ám a felfedezésre nyitott babák minden apró változást gondosan megfigyelnek a számukra még új és izgalmas világban. Így válnak az emberi faj kutató-felfedezőivé, akik apró tudósokként vonnak le pontos következtetéseket az általuk végzett statisztikai elemzésekből.
Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak.
„A megismeréstudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.” (Donald Norman)
A machiavellista olyan ember, aki másokat eszközként használ fel arra, hogy saját céljait elérje. Nem véletlenül gondolunk nagyon rosszat az ilyen emberekről, ugyanakkor mindannyian rendelkezünk a machiavellista gondolkodás valamilyen fokával...
A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is. A kognitív pszichológus szerző az agykutatás legfrissebb eredményeire, valamint több ezer résztvevővel végzett kísérletekre támaszkodik, emellett narratológiai eszközökkel filmsorozatokat, regényeket, Grimm-meséket és mindennapi irodai pletykákat is elemez.
Az ember szellemi képességei nemcsak aszerint alakultak ki, hogy evolúciónk során mi volt hasznos az életben maradáshoz, hanem aszerint is, hogy őseink mit találtak egymásban rokonszenvesnek a nemi partner kiválasztásánál – állítja Geoffrey Miller.
Ez a rendhagyó pszichológiatörténet a modern szakmai és a köznapi pszichologizálást együtt, egymásra válaszolgatva tekinti át. Gondolatmenete a lélektan történetét mint a köznapi, naiv és a tudományos emberismeret közötti viszony történetét írja le.
Az elmúlt harminc évben jelentős előrelépés történt az agy rugalmasságának és a tanulás alapjainak megértésében. Agyunk születésünktől fogva olyan tehetséggel rendelkezik, amelyet még a legjobb mesterségesintelligencia-szoftver sem képes utánozni: ez a tanulás hatékonysága. E könyv segítségével beható ismereteket szerezhetünk (intuitív) tanulási folyamatainkról, hogy agyunk lehetőségeit és saját kognitív működésünket alaposabban megismerjük és kihasználjuk.
A könyv összefoglaló eszménye az a hit, hogy észjárásunkat mindent átfogó keretek irányítják, melyek a sokmillió éves evolúció és a néhány tízezer éves kultúra termékei. A kötet egyik vezető témája kultúra, pedagógia és pszichológia viszonya.
Miért is álmodunk? Miért is látott el a fejlődés bennünket olyan anyaggal, amely periodikusan megtervez bennünk egy egész világot, s amely fantasztikus képekből épül fel? Michael Jouvet egész életét az álombeli tudat és az álom-mechanizmus tanulmányozásának szentelte.
Azt szoktuk meg, hogy az empátiát a morálisan helyes magatartás kiváltójaként nagyszerű emberi képességnek tekintjük. A beleérző képesség jó oldalait nem szabad elvitatnunk, azonban meg kell szabadulnunk a túlságosan leegyszerűsítő képtől. Az a tulajdonságunk, hogy mások cipőjébe tudjuk képzelni magunkat, a célzott megalázásnak és a kegyetlenségnek is előfeltétele.
Steven Pinker a korábbi műveiben kifejtett eredményeire alapozva az erőszak és az erőszakmentesség pszichológiáját járja körül, és arra az eredményre jut, hogy az évszázadok során az erőszak – az általános közhangulat ellenére – valójában csökkenő tendenciát mutat. Ahogy lassanként megértjük az erőszak visszaszorulását, más színben tűnik fel előttünk a világ: a múlt már kevésbé látszik ártatlannak, és a jelen kevésbé sötétnek. Pinker a felvilágosodás védelmére kel, miközben sorra dönti le az erőszak természetével kapcsolatos mítoszokat.
A könyv izgalmas utazásra hív a hangok világába, ráadásul nem akármilyen társaságban! A túra vezetői a téma legifjabb szakértői, a babák. Ők valami olyanra képesek, ami nemcsak a szülőket, de a kutatókat is bámulatba ejti: játszi könnyedséggel sajátítják el az anyanyelvüket. Vajon hogyan csinálhatják?
A barátok jobban befolyásolják életminőségünket, mint gondolnánk. Robin Dunbar világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyve a minket körülvevő rokoni és baráti kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének elménk által szabott határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze.
A könyv címe nem tréfás és túlzó metafora, hanem mély és komoly analógia, mely a fejlődéslélektan mai gyermekképét sűríti magába. A mű központi tézise szerint a csecsemő veleszületett elméletalkotó képességgel jön a világra, melynek segítségével a világ különböző területeiről szerzett tapasztalatait koherens rendszerekbe, úgynevezett „naiv elméletekbe” szervezi.
ELFOGYOTT!
Goudsblom könyve azt bizonyítja, hogy bonyolult fejlődési folyamatokról világosan és élvezetesen is lehet írni. Bármely aspektusát tárgyalja is az emberi civilizációnak, a holland szociológus magyarázatai egyszerű, ugyanakkor roppant invenciózus modellekre épülnek, és sohasem nélkülözik a különböző kultúrákból vett empirikus bizonyító anyagot.
A depresszió világszerte az első helyen áll a mentális betegségek előfordulási listáján, a különböző szorongásos zavarok együttesen még a depressziónál is gyakoribbak. Rosszabbul érezzük magunkat, mint valaha, holott biztonságosabban és kényelmesebben élünk, mint a történelem során bármikor. Mégsem tudjuk elkerülni a modern kori szorongás általános növekedését.