Módszertani kiadványok, tantárgypedagógia
A 101 jógyakorlat mentortanároknak hiánypótló ötletgyűjtemény, hibakalauz, szemléletbemutató kézikönyv, melyben vezetőtanárok és a pedagógusképzés többi szereplői osztják meg tapasztalatukat és nyújtanak praktikus, szakfüggetlen segítséget a tanítási gyakorlat legkülönbözőbb kérdéseiben.
Ez a könyv egy pedagógiai kísérlet (igaz) története. Öt év tapasztalatait próbálom gyakorlati és az osztálytermek mindennapjaiban felhasználható módon rendszerezni és elmondani. Arról szól, hogy mit jelent újragondolni mindazt, amit a tanításról-tanulásról hiszünk.
A nyelvi készségek, a nyelvi (később metanyelvi) tudatosság (életkorilag) megfelelő fejlettségi szintje elengedhetetlen az olvasás megtanulásához, magas szintű elsajátításához, továbbá a tanulási képességek, készségek kifejlesztéséhez, annak önállóvá válásához, vagy akár az idegennyelv-tanulás sikerességéhez.
A biblioterápia, vagyis a „könyvek általi, olvasmányok révén történő gyógyítás”, segítés, támogatás magától értetődő, természetes eszközként kapcsolódik a könyvtárosok mindennapi munkájához. A rendszer kialakításának folyamatosan bővülő koncepcióját, egymásra épülő állomásait kíséri végig a kötet, bemutatva azokat az elméleti és módszertani specialitásokat, melyek miatt szerénytelenség nélkül nevezhető „szentendrei modell”-nek ez a történet.
A szerző a kötődés és a veszteség problémakörének kutatása során a spekulatív freudi libidó- és ösztönelmélet helyébe a kötődés és a motiváció modern, a társtudományok – etológia, kognitív lélektan, kibernetika stb. – korszerű adataival alátámasztott hiteles teóriát állított.
A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
A világ, amelyben gyerekeink cseperednek, alig emlékeztet arra, amiben mi nőttünk fel. Gazdaság, politika, társadalom, kultúra, technika – semmi nem hasonlít az akár alig néhány évtizeddel korábbi állapotokhoz...
A kézikönyv öt fejezetre tagolva tárgyal olyan pedagógiai és módszertani kérdéseket, amelyekkel a felsőoktatásban tanító kollégák maguk is nap mint nap szembesülhetnek munkájuk során.
Az első összefoglaló jellegű munka magyar nyelven, amely válaszol arra a kérdésre, hogy miért és milyen módon van szükség korai idegen nyelvi programokra.
Janusz Korczak filozófiai megközelítésű és praktikus megállapításai örökérvényűek, kérdez, kételkedik, kérdések feltevésére biztat, és tudományos igényű kíváncsiságra készteti olvasóit. Értőn kapcsolja össze a kognitív és az affektív világot a gyermekek viselkedésének megértésére irányuló igyekezetében és ellátásuk során.
Ebben a könyvben a gyermeki lét áll az antropológiai és neveléstudományi gondolatmenet középpontjában. Eddig még elég ritkán próbálkoztak az antropológia és a pedagógia igényes összekapcsolásával.
A könyv a tudományok közötti kommunikációt állítja a figyelem előterébe. A kötet a különböző, egymástól látszólag távol álló tudományágak közötti kommunikáció módjait, lehetőségeit keresi és mutatja be meghatározott, időszerű kutatási területeken.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD, vagyis Attetion Deficit Hyperactivity Disorder) évről évre több gyereket érint. A könyvben egy rövid elméleti áttekintést követően több teszt is segíti a diagnózis felállítását, a megfelelő terápia megtalálása ugyanis az első és legfontosabb lépés az ADHD kezeléséhez.
A kötet összefoglalja a kommunikatív nyelvpedagógia elméleti alapjait, fejlődési irányait és legjellemzőbb vonásait. Elsősorban gyakorló tanárok és tanárjelöltek, a nyelvtanítással foglalkozó szakemberek számára íródott.
A kötet olyan feladatok sorát mutatja be, amelyek tantárgyaktól függetlenül alkalmasak lehetnek az egyes kulcskompetenciák, kompetencia- és képességterületek fejlesztésére. A feladatokat egymásra épülő rendszerben, a tanulók éppen aktuális képességszintjéhez igazodva, megfelelő gyakorisággal célszerű alkalmazni.
A koncentrációs képességek fejleszthetők, de a fejlesztés folyamata igencsak összetett: nagyon sok minden múlik a családi háttéren, a környezeti hatásokon, a gyerekkel szemben támasztott elvárásokon és az iskolai követelményeken.
A Pető-módszer, a konduktív nevelés, a konduktív pedagógia fogalmak történeti fejlődést is mutathatnak, de egymás szinonimájaként is használják ezeket. A konduktív nevelést a neveléstudomány egyik ágaként gyakorlatközeli, praxisában élő humán tudományként definiáljuk. A petői megközelítés legkarakteresebb sajátossága a holisztikus látásmód, mely elvűséget, egészlegességet, komplex látásmódot jelent világról, emberről, gyakorlatról.
A konduktív pedagógia meglehetősen fiatal diszciplína. A konduktív pedagógia megnevezés pedagógiánk speciális jellegére, a konduktív jellegre utal.
A konstruktív életvezetés pedagógiájának koncepciója egy olyan iskolamodell megalapozására irányul, amely a személyiségfejlesztés szempontjából kiemelkedő hatékonyságúnak ígérkezik. Ennek az iskolamodellnek a funkcionális elemei minden strukturális átalakítás nélkül beépíthetők az iskolarendszer személyiségfejlesztést megalapozó fokozataiba, tehát az általános iskola mellett a középiskolai intézmények működési folyamatába, sőt az óvodai és a családi nevelés megoldásmódjaiba is.