Gyermek- és ifjúságvédelem
A szerző a kötődés és a veszteség problémakörének kutatása során a spekulatív freudi libidó- és ösztönelmélet helyébe a kötődés és a motiváció modern, a társtudományok – etológia, kognitív lélektan, kibernetika stb. – korszerű adataival alátámasztott hiteles teóriát állított.
Ennek a kötetnek a zöme Froma Walshnak a családi rugalmasságra vonatkozó kutatásait mutatja be. Az ő munkássága, illetve a chicagói egyetem Center for Mental Health működése megkerülhetetlen a témában.
A kötet a deviancia fogalmi kereteit tartalmazó bevezető rész után a devianciát mint társadalmi jelenséget magyarázó szociológiai elméleteket, az egyes devianciaformákat és a megelőzés lehetőségeit mutatja be.
Janusz Korczak filozófiai megközelítésű és praktikus megállapításai örökérvényűek, kérdez, kételkedik, kérdések feltevésére biztat, és tudományos igényű kíváncsiságra készteti olvasóit. Értőn kapcsolja össze a kognitív és az affektív világot a gyermekek viselkedésének megértésére irányuló igyekezetében és ellátásuk során.
A gyermek jogai az alapvető emberi jogokkal szorosan összefüggő jogosultságokat jelentenek. Vajon a gyermek legfőbb érdeke az emberi jogokon belül is elsőbbséget élvező érdek, vagy olyan legfőbb érdek, amely a szülők érdekeihez képest elsőbbséget élvez? A gyermek jogainak kellő védelme a gyermekvédelmi, igazságszolgáltatási eljárásokban, a kiélezett konfliktushelyzetekben mérhető leginkább: a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek váltott elhelyezése, a gyermek véleményének meghallgatása, a véleményének tiszteletben tartása, a megfelelő tájékoztatása az őt érintő eljárásokban határokon belüli és határokon átnyúló ügyekben...
Tekintettel arra, hogy a pszichiátriai problémák jelentős része gyermekkorban kezdődik, a megelőzésnek már erre a korosztályra is fokozott figyelemmel kell lennie. Fontos továbbá, hogy az olyan gyermekek és felnőttek, akiknél pszichés probléma áll fenn, időben eljussanak szakemberhez...
Ez a könyv, ami egy rendszerszemléletű családterapeuta narratív interjúin alapszik, a remény ígéretét hordozza egy nehéz témában. A bántalmazó papok történeteiből alkotott modell segítségével a szerző komplex módon elemzi a Katolikus Egyházon belüli gyermekbántalmazás jelenségét, kitágítva ennek a megrendítő témának az értelmezési kereteit.
A szerző 12 fejezetben, 33 táblázattal, 217 oldalon foglalja össze az öngyilkos magatartással és az öngyilkosság megelőzésével kapcsolatos fontosabb megállapításait. Leírja az öngyilkossággal kapcsolatos ismereteket az őskortól napjainkig, a jelenlegi helyzetet, a sikeres és kevésbé sikeres megelőzési programokat.
A kötet a javítóintézet világát mutatja be, azt, hogy mi is a legfőbb funkciója ennek az intézménynek, milyen pedagógiai szemléletmódban dolgoznak a kollégák, megismerhetjük az itt tevékenykedő pedagógusok munkáját, véleményét a fiatalkori bűnelkövetésről, illetve az itt folyó művészetterápiai munkáról is képet kaphatunk.
Françoise Dolto könyve érdekes és hasznos olvasmány mind a serdülők, mind a velük foglalkozó felnőttek számára.
Ez a könyv egyfajta „bédekker”, a lelki egészségvédelemre épülő iskolai szervezetfejlesztés útját mutatja be. Ez az út göröngyös, buktatói vannak, hol lassítani szükséges, hol meg kell állni, hol gyorsítani lehet a lépteket, hol vissza kell fordulni és új útvonalat keresni. Ennek ellenére az úton érdemes végig menni, mert a lelki egészségvédelem elsajátításának mindenki csak nyertese lehet.
Életünk során mindannyiunkat érnek stresszhatások, melyek nagymértékben felelősek a depresszió kialakulásáért. Különösen veszélyes időszak ebből a szempontból a serdülőkor, amikor ezek a negatív hatások halmozódhatnak.
A szerző bízik abban, hogy a könyve segítségével jelentősen csökkenthető lesz az a súlyos mentális, pszichés, szellemi, kulturális, szociális és spirituális környezetszennyezés és tudatlanság, amely megakadályozza, hogy a gyermekeink egészséges, boldog felnőtté válhassanak.
A nemzetközi kutatások fényében állíthatjuk, az erőszak körébe tartozó jelenségek és ezek hatása legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. Az erőszakos magatartás, a zaklatás, az agresszív beszéd legkülönbözőbb formái jelen vannak az intézményes nevelés szereplőinek életében, a diákok agresszorként és áldozatként egyaránt érintettek, ezért az agresszióval való megküzdés kérdése kiemelten fontos területe a jelenség kutatásának.
A könyv egy hosszú kutatást foglal össze, de nem a kutatási adatok felől, hanem a folyamat során alakított családterápiás módszertanon keresztül. A programban olyan családok vettek részt, ahol egy vagy több gyermek javítóintézetbe került valamilyen antiszociális viselkedés, bűncselekmény miatt.
A családunkban kezd formálódni az, ahogyan később a világot észlelni fogjuk. Egy eredeti, más néven „elsődleges háromszögben” látjuk meg a világot; ez a háromszög az apából, az anyából és a gyermekből áll. Ez az első és egyben valószínűleg a legbefolyásosabb rendszer, amelynek részeivé válunk…
A kötetet nem csak a klinikusok forgathatják haszonnal, hanem mindenki, akinek dolga van a kamaszokkal: tanárok, szociális munkások, humán segítők és nem utolsó sorban a szülők.
A kötet a társadalom-, szociál- és családpolitika témaköreit szeretné megismertetni az olvasóval a keresztény társadalometika szemszögéből.
Ilyen szakkönyv – amely egyben a művelt olvasó számára is jól érthető információs anyag – a nagy világnyelveken is kevés van, pedig nagyon aktuális lenne. A szintetikus drogok új nemzedéke ugyanis a kilencvenes években elöntötte az iparilag fejlett társadalmakat.
A szorongás korunkban népbetegségnek számít. Az állandó nyugtalanságtól a pánikrohamokig sokféle formában jelentkezhet. Ezek a problémák gyakran vezetnek újabbakhoz, például a teendők halogatásához, stresszevéshez, közösségi médiafüggőséghez, konteókkal való azonosuláshoz. Súlyosabb esetben a szorongás melegágya lehet az alkoholizmus vagy más szerfüggőség kialakulásának is.