Nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási lehetőségei a köznevelési intézményekben

Az ​oktatás területén az informatikai eszközök megjelenése, majd egyre szélesebb körű alkalmazása jól megfigyelhető volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon is. Ebben a folyamatban elsősorban a Microsoft Windows operációs rendszerek használata és az azok alatt működő szoftverek terjedtek az intézményekben, amely tendencia köszönhető volt az állami, kormányzati támogatásoknak, programoknak is, amelyek az intézmények, a tanulók, a tanárok és családok számára is lehetőséget nyújtott ezen eszközök kedvezményes konstrukcióban történő beszerzésére (vö. például Sulinet Program adta lehetőségek). A Tisztaszoftver Program révén az oktatási intézmények és azok résztvevői (tanulók, tanárok) a Microsoft termékeit ingyenes formában vehették igénybe. A Tisztaszoftver program jelenleg kibővített formában működik, a Microsoft termékei mellett a HuEdu Program és az OpenEdu Program vehető igénybe az oktatási intézmények számára.

A cél az lehet az oktatás szereplői számára, hogy a zárt kódú, többnyire költséggel járó, kötött licencelésű Microsoft-termékeket egyre inkább megpróbálják olyan konstrukciókkal, csomagokkal kiváltani, amelyek hasonló színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani, de nem jelentenek anyagi és/vagy licenckötöttségeket számukra. A cél azonban egyértelműen nem a jelenleg használt zárt kódú megoldások mindenáron és kritika nélküli elvetése, hanem sokkal inkább az, hogy ha megoldható szabad vagy nyílt kódú megoldással, akkor legyen lehetőség arra, hogy ez utóbbit vezessék be, és használják a továbbiakban. Ebbe az irányba mutat a HuEdu és az OpenEdu programok Tisztaszoftver Programban történt elhelyezése is.

A hétköznapi gyakorlatban a számítógépes konfigurációk, szoftveres megoldások használatában vezető szempont ma már az a kérdés, hogy milyen minőségben és milyen áron lehet igénybe venni azt. Az ott honi felhasználásban egyre inkább teret nyernek azok a lehetőségek, amelyek nyílt forráskódú megoldásokat használnak, szabad szoftveres formákat jelentenek, és ez a trend már a mobileszközök használatában is tett en érhető.

Ezért elfogadhatónak látszik az az igény, hogy a köznevelés rendszerében működő intézmények oktatást segítő elektronikus eszközei esetében is megjelenjen ez a szempont, gyakorlat. E kötet azt tűzte ki célul, hogy bemutassa a nyílt forráskódú operációs rendszerek alapvető jellemzőit, összefoglalja a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, illetve felvázoljon egy megvalósítható jövőképet azon köznevelési intézmények számára, akik szeretnének áttérni a nyílt forráskódú operációs rendszerekre. A kötet alapjául szolgáló szakterületi elemzés és a kutatási jelentés 2014-ben készült.

Szerkesztette: Farkas Bertalan Péter – Főző Attila László

Írta: Légrádi Gábor, Mede Perla, Szekeres Ágota, Virányi Anita