Növényvédelem
Kiadványunk célja kettős: egyrészt szeretnénk bemutatni minden családot oly módon, hogy ismertetjük egy jellegzetes faját akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentősége, vagy csak keveset tudunk róla. Másrészt a kártevő fajokat ismertetjük. Hogy milyen kártevőket? Lehetőség szerint minden hazai szántóföldi, kertészeti, erdészeti, raktári és háztartási kártevőt.
A múlt század elején, valószínűleg gabonaszállítmányok kísérő szennyezőjeként, került be a parlagfű magja térségünkbe, és már a ’20-as években megtalálták ezt a növényt Somogy megyében. Kétséget kizáróan egy különleges gyomnövényről van szó, de azért érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan vált első számú domináns gyommá, majd napjainkban közellenséggé.
A parlagfű elleni biológiai védekezésben a tudományos eredmények alapján egy bogár tűnik a legígéretesebbnek. A parlagfű-olajosbogár már Magyarországon is megjelent, de még csak csekély számban. A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein.
Azért, hogy az időjárás okozta abiotikus és biotikus stresszhatásokra reagáló szőlőtőkék életfunkcióit, teljesítményét értelmezhessük, bemutatjuk a termőhely időjárásának elemeit, azok serkentő vagy pusztító hatásait a szőlőre.
Az akác Észak-Amerikából került át Európába. Ellenálló faj, ám az utóbbi években számos betegség támadta meg ezeket a növényeket is. Jelenleg 90 biotikus kártétel ismert. A könyv részletesen ismerteti az akácot érintő kárformákat, a károkat okozó szervezeteket, a helytelen gazdálkodói tevékenységet és az időjárási anomáliákat is.
A könyv nemcsak az erdőt szakértelemmel óvó, gondozó erdészeknek, erdőtulajdonosoknak, hanem a természetet járó turistáknak is hasznos segítőtársa lehet. Fotóanyaga és tömör fogalmazása a gyors terepmeghatározásra is kiválóan alkalmas.
A könyv azoknak a szakembereknek szól, akik a növénynemesítésben, fajtafenntartásban, fajtavédelemben, a vetőmagtermesztésben vagy más kapcsolódó tudományterületen dolgoznak. Részletesen tárgyalja a biokémiai-genetikai markereket, amelyek segíthetnek a nemesítőknek a nemesítési alapanyagokban meglévő örökletes variációk megtalálásában, a kívánt genotípusok kiválasztásában, a rokonsági viszonyok tisztázásában és a fajvédelemben.
Számos, egymástól rendszertanilag távol álló élőlénycsoport képes arra, hogy tápnövényét rendkívül kifinomult módszerekkel manipulálva, azt változatos alakú és méretű, rendellenes képződmények, gubacsok létrehozására késztesse.
Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg hazánkban, amelyek megismerése és az ellenük való környezetbarát védekezés az egyik legfontosabb feladata az ATK Növényvédelmi Intézetnek. Ezekből kutatási eredményeiből szeretnénk néhányat most megismertetni.
A szerző családi gazdálkodóként otthonos a gyakorlati növényvédelemben, egyetemi oktatóként pedig tisztában van ennek elméleti hátterével, perspektíváival és a jövő kihívásaival egyaránt. Ilyesformán az olvasó egy komplex, naprakész munkát olvashat, mely ráadásul hiánypótló is a maga témájában.
Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudatos, okszerű növényvédelem a házikerti termesztésben is. Ehhez azonban fontos a károsítók és a növényeken megfigyelhető tünetek megfelelő azonosítása. A könyv ebben a folyamatban nyújt segítséget a kertbarátoknak azzal, hogy ismerteti az egyes gyümölcs- és zöldségfélék, valamint fontosabb díszcserjék leggyakoribb kártevőit és betegségeit.
Erdei és mezei sétáinkon, de akár nagyvárosi parkokban nyitott szemmel járva, a fák levelein gyakran észlelünk kisebb-nagyobb változatos alakú foltokat. A levélakna a levél szöveteiben a levélaknázó lárva által kialakított üreg, amelyben a levélaknázó egyidejűleg táplálkozik és „lakik” is oly módon, hogy a levél külső bőrszövetei épen maradnak.
A rajzokkal és fényképfelvételekkel illusztrált könyv a növényeken élő levélbolhák testfelépítésével, életmódjával, elterjedésével, gazdasági jelentőségével ismerteti meg az olvasót.
A 20 laposatka és 37 takácsatka fajt bemutató határozókulcs hiánypótló, jelentőségét nem lehet eltúlozni. Igényes, alapos rajzokkal segíti a határozást, nem csak szöveges formában, hanem rajzzal illusztrált, kreatív módon is végig követhető a beazonosítás folyamata.
Az első fejezet a nem fertőző betegségekkel, a kórokozókkal, az élősködő növényekkel, a gyomnövényekkel és a kártevő állatokkal foglalkozik. Az egyes zöldségfajok betegségeit és kártevőit részletesen ismerteti a könyv legnagyobb terjedelmű, második fejezete. A könyv a növényvédelmi eljárások bemutatásával zárul.
A rajzokkal és fényképfelvételekkel illusztrált könyv a növényeken élő hasznos, kártevő és közömbös atkák testfelépítésével, életmódjával, elterjedésével, jelentőségével ismerteti meg az olvasót. Leírja és szemlélteti a kártevő fajok által okozott tüneteket, valamint részletesen tárgyalja a védekezés különböző módszereit.
A vírusok osztályozása és rendszerezése, a biotesztek virológiai alkalmazása, a virológiai vizsgálat módszerei, a növényi vírusos betegségek, a vírus-ellenállóságra való nemesítés hagyományos és biotechnológiai módszerei alkotják a könyv tartalmát.
Dr. Salamon Pál az egyik legkiválóbb ismerője a növényvírusok rendszertanának és patológiájának. Könyvében kísérletet tesz arra, hogy teljes körű taxonómiai áttekintést adjon a növényi vírusok, viroidok és szatellitek teljes listájának magyar nevével.
A könyv a középkortól napjainkig mutatja be a Magyarország területét érintő rovarinváziókat, az idegenhonos rovarok hazai megjelenését és szétterjedését, de kitér az ezek nyomán gyakran fellépő gazdasági hatásokra is.
A szerző a növényvédelmi állattan tudományát saját családi gazdaságában gyakorlati szinten, egyetemi oktatóként és kutatóként pedig elméleti szinten is magas színvonalon műveli. Ezen enciklopédikus jellegű munkájában a hazai legfontosabb szántóföldi kultúrák kártevőit ismerteti, a hazai és nemzetközi szakirodalomban eddig még nem tapasztalt egyedülálló részletességgel.
A könyv bemutatja a Duna-menti borrégió őshonos, honosított és nemesített szőlőfajtáit, klónjait (összesen 77 fajta és 19 klón), a fajta leírását, termesztési és borászati értékeit. Ismerteti a szőlő szaporítóanyaggal terjedő károsítókat, viroidokat, vírusokat, fitoplazmákat, baktériumokat és gombabetegségeket.