Módszertani kiadványok, kézikönyvek
A könyv Katona drámájának értelmezéseit az időrendet követve mutatja be, azt érzékeltetve, hogy a közöttük mutatkozó ellentétek nemcsak az értelmezők fogékonyságából, nem is csak az irodalomtörténeti és színházi megközelítés eltéréséből adódnak, hanem igen gyakran a korviszonyokból, korkövetelményekből is.
A biblioterápia, vagyis a „könyvek általi, olvasmányok révén történő gyógyítás”, segítés, támogatás magától értetődő, természetes eszközként kapcsolódik a könyvtárosok mindennapi munkájához. A rendszer kialakításának folyamatosan bővülő koncepcióját, egymásra épülő állomásait kíséri végig a kötet, bemutatva azokat az elméleti és módszertani specialitásokat, melyek miatt szerénytelenség nélkül nevezhető „szentendrei modell”-nek ez a történet.
Az esszékötet kitér a tündérmesék szerkezete által hordozott üzenetekre és azokra a fontos erkölcsi tulajdonságokra – az emberi együttműködés, az egymás iránti bizalom, az empátia –, melyeket ezek a mesék közvetítenek.
A szaktanárnak választania kell a lehetséges módszerek, eljárások, szervezési formák és eszközök közül, mégpedig egyrészt a tanítandó szaktudományi anyagnak, másrészt a konkrét gyermekcsoportnak a sajátosságait figyelembe véve...
A magyar helyesírás új, a Magyar Tudományos Akadémia által alkotott és jóváhagyott szabályzata: a 12. kiadás.
A kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere.
A kézikönyv nyelvünk leíró nyelvtana mellett bemutatja a határon inneni és túli magyar nyelvjárásokat, a tulajdonnevek történetét, foglalkozik a gyermeknyelvvel – egyszóval mindent tartalmaz, amit anyanyelvünkről tudnunk illik, és tudnunk kell.
A kultúraváltás, a globalizációs és mobilizációs folyamatok a magyar nyelv életében is változásokhoz vezettek. A korábban helyhez kötöttebben élő, homogénebb közösségek ma már vegyesebb képet mutatnak. Az urbanizációval és a tömegkommunikáció elterjedésével nagyrészt általánossá vált a köznyelv ismerete, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a regionális sokszínűség ne éreztethetné hatását a beszélőközösség tagjainak a nyelvhasználatán is.
A szerző a mentális lexikont, az emberi agy „szótárának” összetételét vizsgálta. Kísérletet tett a 14-16-18 évesek anyanyelv-elsajátítása gyermeknyelviből felnőttnyelvivé alakulásának behatóbb megismerésére. A kísérletsorozat nem titkolt szándéka többek között az volt, hogy a tizenévesek mentális lexikonáról napjainkig feltárt ismeretekkel tágítsa és kiegészítse a vonatkozó magyar szakirodalmat.
A könyv 6–14 év közötti tipikus fejlődésű gyermekek spontán beszédét vizsgálja több szempontból, a folyamatosság és a szerkesztettség aspektusából. A beszédproduktumok felszínen megjelenő tényezőinek elemzése révén kívánja megismerni a gyermeki beszédprodukció rejtett folyamatait, felmérni a különböző korosztályok nyelvi kompetenciáját, valamint empirikus adatokkal alátámasztani a nyelvi fejlődést.
A szövegalkotási műveletek, a mese- és az elbeszélésalkotás tanításának módszerei. A szövegalkotás tanításának módszerei (3–8. évfolyam) című módszertani könyv három kötetében a fogalmazástanítással kapcsolatos tanítói, tanári és tankönyvszerzői tapasztalatait osztja meg a szerző.
A szóbeli és írásbeli szövegalkotás bonyolult, integrált, sok szubjektív elemet tartalmazó anyanyelvi tevékenység. Tanítása nagy erőfeszítéseket, sok felkészülést igényel a tanítóktól és a magyar szakos tanároktól.
A modern kommunikációs műfajok és a sajtóműfajok tanításának módszerei. A szövegalkotás tanításának módszerei (3–8. évfolyam) című módszertani könyv három kötetében a fogalmazástanítással kapcsolatos tanítói, tanári és tankönyvszerzői tapasztalatait osztja meg a szerző.
Ha megértjük a kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk hasznosítani a nem szakrendszerű oktatás célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak.
Az Akadémiai Kiadó Magyar értelmező szótára a Magyar értelmező kézi szótár anyagának egyharmadát öleli fel. A mintegy 25 ezer címszó kiválasztásában a gyakoriság, szerkesztésében pedig a könnyebb tájékozódás biztosítása, sőt ösztönzése volt a fő szempont.
Az Anya – nyelv – tudor című kiadvány nemcsak nyelvi, hanem irodalmi játékokat is tartalmaz, kitágítva az ismeretszerzés körét. Híres írókhoz, költőkhöz kapcsolódó szórakoztató feladatok várják az olvasót. Többféle feladattípus is helyet kapott a könyvben. Különböző idegen vagy tájnyelvi szavak jelentésének felfedésétől, közmondások párosításán át egészen a mesék dramatizálásáig, szoborképben való megjelenítéséig.
A monografikus jellegű tanulmánykötet megjelentetésével az a célunk, hogy bemutassuk egyetemi oktatóink, doktoranduszaink útkeresését az oktatásügy egyik legnyomasztóbb kérdéskörében, az olvasás és újraolvasás megszerettetésében.
1948-ban Sík Sándort, aki akkoriban vált ki az Országos Köznevelési Tanácsból, fölkérték, hogy írjon segédkönyvet, elsősorban az irodalomtanárok számára...
A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi.
2015 szeptemberében jelent meg A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. Könyvünk célja az, hogy megkönnyítse a pedagógusok számára az átállást, illetve néhány módszertani ötlettel segítse a tanórai munkát.
Hernádi Sándor népszerű, számos kiadást megért könyve a nyelvművelés egyik legfontosabb ágát, a beszédművelést ismerteti meg az olvasóval. A jelenségeket, törvényszerűségeket írott szövegek segítségével mutatja be, mégpedig a legnagyobbak – többek között Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor – művei révén.