Kommunikáció
A könyv mindazoknak szól, akik nemcsak alkalmazni szeretnék a gesztusnyelvet, hanem arra is kíváncsiak, mi a jelentősége a kommunikáció e formájának, és hogyan hat a befogadóra.
A gondolatolvasás szó hallatán sokan csak legyintenek, szélhámosságnak tartva az egészet. Valóban az lenne? Henrik Fexeus válasza erre határozott „nem”, és ebben a könyvében ezt meggyőzően bizonyítja is. A téma nemzetközileg elismert szakértőjeként bevezeti olvasóját a gondolatolvasás művészetébe.
Az előző két kötetében (Az érzelmek könyve; A gondolkodás könyve) a szerző foglalkozott az érzelmek és a gondolkodás világával. Szellemi folyamataink azonban a kommunikációval válnak teljessé. A könyv az alapokat, a kommunikáció helyét, szerepét, működését tekinti át szemléletes példák segítségével.
A Tinta Könyvkiadó a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” sorozat 99. kötetében az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Kodolányi János Főiskola által 2008 októberében Budapesten közösen rendezett tudományos nyelvészeti konferencia előadásait adja közre.
Bár maga a rituális modell meglehetősen sokat emlegetett a magyar kommunikációs szakirodalomban is, ám átfogó monográfia még nem született a témában. A kötet ily módon hézagpótlásra vállalkozik a magyar nyelvű szakirodalmi kínálatban.
Ha meg akarjuk érteni a folyóiratokban és kézikönyvekben hemzsegő tucatnyi elmélet zavarba ejtő sokféleségét, érdemes kezünkbe venni Anderson, a Utah Egyetem kommunikáció professzora könyvét.
A könyv a pedagógia rendszerét, más tudományokkal való kapcsolatát és a pedagógia tematizált tudományterületeit járja be. A kommunikatív szemlélet jegyében a pedagógiai folyamat didaktikai, oktatáselméleti és az oktatás gyakorlati kérdéseit, metodológiáját végigjárva kísérel meg összefoglaló rendszerezést adni.
A kötet a közvetlen emberi kommunikáció témáját négy megközelítésből tárgyalja.
A kultúraváltás, a globalizációs és mobilizációs folyamatok a magyar nyelv életében is változásokhoz vezettek. A korábban helyhez kötöttebben élő, homogénebb közösségek ma már vegyesebb képet mutatnak. Az urbanizációval és a tömegkommunikáció elterjedésével nagyrészt általánossá vált a köznyelv ismerete, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a regionális sokszínűség ne éreztethetné hatását a beszélőközösség tagjainak a nyelvhasználatán is.
A könyv a válságos élethelyzetekben zajló kommunikáció természetével foglalkozik. Egy öngyilkosság-megelőző sürgősségi telefonszolgálat beszélgetéseit vizsgálja. Mik ennek a különleges kontextusnak a legfontosabb sajátosságai, és hogyan illeszkedik más társadalmi intézmények működéséhez?
Kétféle ember létezik: van, aki szeret gondolkodni, és van, aki nem. Melyik a jobb? Aki szeret gondolkodni, azt vajon meg kell győzni arról, hogy a gondolkodás élvezetes és (időnként) hasznos tevékenység? Az ilyen ember kedveli a paradoxonokat, mert azok gondolkodásra késztetik őt. Aki nem szeret gondolkodni, azt vajon meg lehet győzni? Az ilyen ember tart a paradoxonoktól, mert azok gondolkodásra késztetik őt. Az ilyen ember valószínűleg kezébe sem veszi ezt a könyvet.
Az emberi közlés tárházának fajsúlyos áttekintését tartja kezében az olvasó. John Gedo ezen kötetének témája a kommunikáció természete és lehetőségei a pszichoanalitikus párbeszédben.
A szöveg különössége abban áll, hogy látszólag leírhatjuk, megismerhetjük a „belsejét” (szerkezetét, összefüggéseit). De aztán kiderül, ez nem elég – mert nem ettől szöveg a szöveg. A szöveg a gondolkodás egysége: ebből a célból alakult ki, erre használjuk nap mint nap.
Életünk döntő részét töltjük személyes kapcsolatokban, vagy a tömegkommunikációs eszközök előtt ülve. Jegyzetünk azok számára készült, akik az információszerzés élményének megszerzésén túl aziránt is érdeklődnek, milyen kölcsönhatások alapján működik a társadalom kommunikációs rendszere. Könyvünk megismertet ennek a folyamatnak a különböző értelmezési lehetőségeivel, a tömegkommunikáció társadalmi szerveződés által meghatározott szintjei közötti elhelyezésével.
Azt szoktuk meg, hogy az empátiát a morálisan helyes magatartás kiváltójaként nagyszerű emberi képességnek tekintjük. A beleérző képesség jó oldalait nem szabad elvitatnunk, azonban meg kell szabadulnunk a túlságosan leegyszerűsítő képtől. Az a tulajdonságunk, hogy mások cipőjébe tudjuk képzelni magunkat, a célzott megalázásnak és a kegyetlenségnek is előfeltétele.
Az emberi szellem működésének három összetevőjét, az érzelmeket, a gondolkodást és a kommunikációt, illetve ezek összefüggéseit mutatja be Bärnkopf Zsolt könyve. A könyv fejezeteihez feladatok, kérdőívek is tartoznak. Ezek segíthetnek tisztázni a magunkról kialakult, kialakított képet, és megkönnyítik, hogy ezen érdemben változtatni tudjunk.
A könyv célja megvizsgálni, hogyan kezeli a nyelvoktatás a nem feltétlenül vizsgákon igazolt tudás iránti igényt, az információdömpingben a mit tudjunk és hogyan tanítsuk, tanuljuk kérdéseket, valamint a komoly kihívást jelentő együttműködési, kommunikációs képességek és a kollektív kompetenciák fejleszthetőségét idegen nyelven.
Az Internet széleskörű használata nem csupán a levelezési, kapcsolatépítési, olvasási, tanulási, könyvtárazási, publikálási, munkavégzési és szórakozási szokásainkat változtatja meg, hanem gyökeresen átalakítja az emberi élet évezredek óta megszokott kereteit is.
A beszédtechnika eredményes javításához személyes motiváció és ambíció kell! Beszédünk állandóan változik, változtatható, tehát egyre jobban tökéletesíthető. A beszédtechnika célja, hogy mindenki számára könnyen érthető, tiszta beszédet hozzon létre. Élettani szempontból a beszéd a finom, jól koordinált, apró mozgások sorozata. A beszédtechnikai tanulás folyamatos gyakorlást igényel.
Az olvasó az első magyar nyelvű áttekintő gendernyelvészeti művet tartja kezében. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek az a résztudománya, amely a férfiak és a nők eltérő nyelvhasználatával, egymástól különböző kommunikációjával foglalkozik.
A könyv nélkülözhetetlen összefoglaló mindazok számára, akik képi és szöveges üzenetek célba juttatásával foglalkoznak, és a kor igényeinek megfelelve saját szűkebb szakterületük ismeretén túl a vizuális kommunikáció tágabb összefüggéseit is meg szeretnék érteni.