Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban arra keresett választ: a Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében archaikus vonásokat konzerváló táj, illetve népcsoport volt-e a 19-20. században, amilyennek a néprajzi kutatások megrajzolják?
Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben (a miskolci Észak-Kelet Átjáró Egyesület kiadása).
A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola 150 évvel ezelőtt, 1857-ben nyitotta meg kapuit. Azóta tanítók tízezreit képezte Északkelet-Magyarország és az ország más vidékei számára, akik tanulók százezreit oktatták-nevelték emberségre, tudásra, a világban való tájékozódásra, eligazodásra. Ezt teszi ma is, a XXI. század elején.
Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg.
A kötetben azok a játékok kerülnek kiadásra, amelyeket a szerző elsősorban Borsod megyében, a Bükkalján található szülőfalujában, Sály községben és a hozzá közeli helységekben jegyzett le a felnőttek élő népdalkincse mellett.
Klebelsberg elévülhetetlen érdeme, hogy az angol nyelv oktatásának pataki megszervezésével az iskola életének páratlan fejlődési lehetőségét biztosította.
Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban.
A kötet a Zemplénben előforduló gombafajokból válogat, de remekül használható, bárhol is gombászunk. 399 gombafaj – gyakori gombák és igazi ritkaságok, sőt Zemplénben és Magyarországon először megtalált fajok – ismeretterjesztő, lényegre törő leírását (külön kiemelve az étkezési értéket és a védettséget) és több mint félszáz terepi gombász fotóit (185 faj fotóját) tartalmazza.
Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, a legkülönfélébb kalandokat kiálló hősök csodás világát megjelenítő tündérmesék előadóját, Csipkés Vilmost, az arlói mesemondót.
Impozáns eredményt hozott Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert recens terepkutatása: „felfedezték” a Barkóság, Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, a legkülönfélébb kalandokat kiálló hősök csodás világát megjelenítő tündérmesék előadóját, Csipkés Vilmost, az arlói mesemondót.
A Sárospataki Református Kollégium a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben kivételes helyet foglalt el a hazai kulturális életben. Itt vezették be a magyar tanítási nyelvet először, egyedülállóan gyakorlatorientálttá tették a jogászképzést, s számos új tantárgy felvételével bővült, változott a kollégium funkciója.
A regionális modultankönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalmi hagyományait mutatja be az általános iskolásoknak, a kiegyezéstől napjainkig.
Rudabánya is a mining town with a long and famous history. The settlement is located 50 km north of Miskolc in Northern Hungary and mining has been going on there since times before written history, albeit not without hiatuses of varying durations. Earth pigments, copper, silver and iron ore represent the notable mineral raw materials of the area...
Tokaj településtörténetének sajátos vonása, hogy települési előzményekből hosszú idő alatt jött létre várral rendelkező „város”. Megelőzte a révet őrző Hímesudvar (curtis) és az átkelő sajátos adottságaihoz kötődő „Kőrév.” Akik ezeket létrehozták: a magyar államot megszervező honfoglaló vezérek és az államalapítást szervező társadalmi tényezők...
Tokaj annyi fantasztikus értéket hordoz, amit meg kell ismerni mindenkinek, és meg kell ismertetni mindenkivel. Tokaj terroir a könyv címe, mert ez jól összefoglalja azokat a természeti és kulturális adottságokat, mely a borkészítésre hat.
Az UNESCO 2002-ben a Tokaji borvidéket világörökséggé nyilvánította a „kultúrtáj” kategóriában. A cím odaítélése során az úgynevezett „egyedi, egyetemes értékek” voltak a fő érvek, amelyek magukban foglalják „a 13. századtól folyamatosan épülő pincék, pincerendszerek egyedülálló sűrűségét, a több ezer objektumból álló pinceegyüttest”.
A magyar vidék, benne Tokaj zsidó emlékeinek megőrzése az egész magyarság kötelessége. Erkölcsi felelősség, szembenézés a közös történelemmel, szembesülés a nagy tragédia egy mozzanatával.
Vizsoly nevét nemcsak országszerte, de határainkon túl is nevezetessé teszi a magyar közösségek körében az első magyar nyelvű Biblia, amelyet a községben nyomtattak ki 1590-ben. Mádai Gyula helytörténeti munkája nem csak Vizsoly múltjában kalandozik el, de számba veszi a település máig fennmaradt, különleges nevezetességeit is.