Versek
Tóth Krisztina játékos kedvből és sok-sok humorral született versei nemcsak gyerekeknek, hanem a nyelvi leleményeket nagyra értékelő felnőtteknek is szólnak.
Ebben az óvodásoknak szóló kötetben a legismertebb, legszebb magyar népi mondókák mellett helyet kaptak klasszikus magyar költők ritmusos, játékos versei is. A legendás, számos kiadást megért válogatás felújított kiadásához Bogdán Viktória készített hangulatos illusztrációkat.
Kormos István sarkig tárja a mesevilág kapuját az olvasó előtt. Verseiből régi kedves ismerősök lépnek elő a hős kiskondástól a csángó Erőntúlvalóig. A magyar népmesekincs legjavából válogatott történetekből megtudjuk, hogyan mentette meg a királyfi a háromágú tölgyfa tündérének életét, miképp nevettette meg az aranyszőrű bárány az egész udvart, és milyen furfanggal segítette trónra a macskakisasszony a király legkisebb fiát.
A kiskondásról szóló verses mese mellett olvashatsz itt arról, hogyan járt túl az ördögök eszén Erőntúlvaló, megismerheted Mesebeli Jánost, aki a macska képében élt királykisasszonyt megváltja az átok ereje alól, jót mulathatsz az aranyszőrű bárány történetén, s azt is megtudhatod, hogyan tanította meg a varjú a farkast repülni.
„Nem tudom megmondani, hogy Bartos Erika az olvasni se tudó óvodásoknak ajánlott (valójában az édesanyáknak vagy éppen a fölolvasni inkább ráérő nagyiknak, dédiknek szánt) versei mitől olyan talpraesettek, megtanulásra ingerlők. Tessék végig futni a rajzos tartalomjegyzék csupa egyszavas címein! Villamosra, trolibuszra, még utcaseprő autóra is kapaszkodhatsz, ha belefáradnál a szemlélődésbe. Hernyó, Csacsi, Tücsök, Szarvasbogár…” (Kányádi Sándor)
Ebben a közel négyszáz versben a szülők és az óvónők megtalálják a magyar klasszikus költészet legszebb ismert darabjait és a huszadik század gazdag termésének legjavát.
A versek világában összeér a valóság és a képzelet. Van, aki piciklin száguld, más falevélből készít nyuszit, vagy épp gesztenyéből embert. Az elmúlt 70 év gyerekirodalmának klasszikusaiból és a kortársak legizgalmasabb verseiből válogat ez a kötet, hogy az óvodásoknak kedvet csináljon az olvasáshoz.
Az Öreg néne őzikéje gyerekek, szülők és nagyszülők kedvence. Sokan talán nem tudják, hogy szerzője, Fazekas Anna más verseket és meséket is írt az óvodásoknak. Ebben a kötetben még versfordításai is helyet kaptak.
A válogatás egyik szempontja tartalmi, tematikai volt: óvodás és alsó tagozatos gyermekeknek szóló versekre szorítkoztunk. A másik fonetikai-logopédiai természetű: lehetőleg olyan versek kiválasztása, amelyekben egy-egy fonéma, fonémacsoport viszonylag gyakran fordul elő.
E számos kiadást megért versantológia csokorba gyűjti az egy-két évesek számára zeneiségükkel ható versikék és a két-három éveseknek szóló ritmusjátékok, népi mondókák legjavát.
A Hógolyó című verseskötetből megismerhetjük például, hogy milyen az állatok lábnyoma, vagy hogy hogyan születik a boci. Több vers lehetőséget teremt a közös játékra és a kreatív tevékenységekre is, de beszédfejlesztő hatásuk is kiváló. Az olvasni nem tudó kisgyerekek pedig a verseket kísérő rajzok segítségével képolvasással mesélhetik el a szülőknek és a nagyszülőknek a versek sorait.
Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta.
Petőfi jól ismert történetét Kosztolányi Dezső a „magyar Odüsszeiának” nevezte, melyben Kukorica Jancsiból, a juhászbojtárból sok utazás és kaland után János vitéz válik, s újabb megpróbáltatásokat követően végül Tündérországban rátalál szerelmére, Iluskára.
A könyv olyan mondókákat gyűjt csokorba, melyek nem csak mondogathatók, de el is játszhatók. Ezt a mondóka sorai közé csúsztatott játékleírások segítik, és az énekelhető mondókák zenés verziója az interneten meg is hallgatható.
Az itt összegyűjtött mondókákban, játékokban egy olyan gyengéd szeretet van kódolva, amely egyben a kreativitásnak is utat enged: mi magunk is kiegészíthetjük őket új szavakkal, új ritmusokkal, új érintésekkel.
Az ölbeli játékban, a mondókában − mely egykor a szájhagyomány útján jutott el egyik generációtól a másikig − eleink tudása, megélt tapasztalata sűrűsödik. Ezt közvetíti az olvasóhoz a Kerekítő.
A Kerekítő-sorozat negyedik darabjában – az előző kötetekhez hasonlóan – harminc népi mondóka, illetve dal található, amelyekhez játékleírások is tartoznak.