Dokumentum- és oktatófilmek
Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta.
Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta.
Az első használható, néma, színes mozgóképeket az induló mozgalomról a Kassák Klub rendezvényein rögzítette Sebő Ferenc egy Super 8-as filmfelvevővel. Ezeket követték a Bartók együttesben folyó munkát bemutató, majd a nyári Kassák-táborok életét megörökítő jelenetek. Ma már pótolhatatlan dokumentumoknak számítanak ezek a tekercsek, amelyeket digitalizálva, korszerű, DVD-formátumban ezennel útjára indítunk.
A mítoszok minden politikai vitán vagy ideológiai nézeten túllépnek. Így ebben a filmben találkozni fogunk Ernesto Che Guevara ellentmondásokkal teli forradalmárral, aki egyaránt képes volt arra, hogy verseket írjon, de arra is, hogy meghúzza a ravaszt és kivégezzen egy árulót. Ritka és gyakran eddig még soha nem látott képek kíséretében megismerhetjük egy olyan személy teljes és emberi életrajzát, aki alaptalanul vagy nem, de mindenkinél jobban személyesíti meg a romantikus és forradalmi álmot.
A Cimbora című műsor 1973-ban indult a Magyar Televízió műsorán és azóta is töretlen lelkesedéssel fut. A nagy múltú műsorról minden mai 40-es, 50-es éveiben járó kellemes emlékeket őriz, amit szeretne gyermekeivel megosztani. A műsor olyan örök érvényű irodalmi műveket dolgoz fel, amelyek nem csak kötelező tananyagok, hanem a magyar kultúra elengedhetetlen részét is képezik.
A Cimbora című műsor 1973-ban indult a Magyar Televízió műsorán és azóta is töretlen lelkesedéssel fut. A nagy múltú műsorról minden mai 40-es, 50-es éveiben járó kellemes emlékeket őriz, amit szeretne gyermekeivel megosztani. A műsor olyan örök érvényű irodalmi műveket dolgoz fel, amelyek nem csak kötelező tananyagok, hanem a magyar kultúra elengedhetetlen részét is képezik.
A nagy vezér, Fidel Castro és a fenséges szivarok hazájában él egy nyugdíjaskorú zenész, Miguel del Morales, akit a családja és környezete csak El Galloként, azaz A Kakasként ismer. A 76 éves utcai vándorzenész egy szál gitárral a kezében utazza körbe Kubát, hogy sajátos küldetést teljesítve időnként a legkülönfélébb hangszereken muzsikáló emberekkel álljon össze zenélni, vagy továbbadni a tudást a fiataloknak.
A magyarság hangulatát 1848 tavaszán, s azt az életérzést ragadja meg a film a maga puritán egyszerűségével; metszetekkel, életképekkel, gúnyrajzokkal, idézetekkel, újságok tudósításaival bemutatva a napról napra változó eseményeket és érzelmeket.
„Közel száz dokumentumfilmmel, számos díjjal a hátam mögött az ezotéria világához ez idáig valahogy nem kerültem közel. Pedig egyre többeket érdekel. Médiumokat, kártyavetőket, grafológusokat, látót, asztrológusokat, auraelemzőt kérdeztem, hogy megtudjam, kik ők, mit tudnak és azt is, hogy ki vagyok én.” (Varga Ágota)
Fidel Castro a XX. századi történelem egyik ikonja. Ellentmondásos személyiség, aki barátjával, Che Guevará-val szemben már életében legendává vált. A film ennek a rendkívüli embernek a XXI. századba átívelő életpályáját mutatja be.
Az Illés együttes 2005-ben – négyéves szünet után - kétszer is a közönség elé lépett. Augusztus 5-én Erdélyben, Csíkszereda főterén adott ingyenes koncertet a legendás zenekar. Alig két kilométerre attól a helytől, Csíksomlyó szakrális nyergétől, ahol másfél éve – örökre emlékezetes előadáson – többszázezren láthatták az István, a király című rockoperát.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
A Lumière! A kaland kezdete rendhagyó dokumentum-alkotás, amely 108 felújított Lumière-filmet mutat be. Az összeállítást Thierry Frémaux rendezte, producere Bertrand Tavernier volt. A képeket Camille Saint-Saëns zenéje mellett lelkes és hozzáértő kommentárok kísérik, melyek visszaadják eredeti erejüket, humorukat és szépségüket.
Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta.
Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta.
A többségi társadalomnak sokkal jobban kellene ismerni a velünk együttélő cigányságot. Mélyebb ismeretekre, több együttérzésre, sok-sok segítségre lenne szükség. Filmünk, amely történetükbe nyújt bepillantást, az iskolai oktatás és nevelés számára is készült.
1948. június 3-án meggyilkoltak Pócspetriben egy rendőrt. A tragikus eseményből a hatóságok koncepciós pert csináltak, a helyszínre még Rajk László és Kádár János is elutaztak személyes informálódási célból. Királyfalvy Miklóst, a segédjegyzőt halálra ítélték és ki is végezték, a falu papjának halálos ítéletét másodfokon életfogytiglanira enyhítették. Ember Judit az események nyomába eredve nemcsak a rég megtörténteket rekonstruálta 35 év után, hanem pontosan feltérképezte az emberekben tovább élő traumákat, félelmeket, nyomort, s a kimondás által a kollektív emlékezet részévé avatta ezeket. A film csak a rendszerváltás után kerülhetett a közönség elé.
Ez a film azért készült, hogy megértsük végre, hogy milyen világban élünk. Ez a film nem nyomoz, nem vádol, és nem keres felelősöket. A gyilkosokat meg kell büntetni, de a felelősség a mienk. Veszprém magyar város, mindez Magyarországon történt. A felelősök magyarok.
Van egy meseszép falu Romániában, Verespatak (Roşia Montană). Sok száz éves épületek, földjükhöz, házaikhoz, templomaikhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek. A környező hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. A kanadai-román cég, a Roşia Montană Gold Corporation külszíni fejtésű aranybányát akar nyitni itt...