Tudomány
A kertészeti ágazaton belül a szőlőtermesztés és borászat fejlődése az utóbbi évtizedekben nagy léptékben haladt előre. Ehhez alapfeltétel volt kutatás és nemesítéssel előállítható új és intenzíven termeszthető szőlőfajták sora. Hazánkban az eredményeket évtizedek múltán hozó szőlőnemesítés jeles személyisége Dr. Bakonyi Károly.
Ez a kötet nem csak egy rekonstrukciós munka, hanem Lukács György életművének és dilemmáinak bemutatása és megtisztítása során aktualizált politikai és egzisztenciális kihívásokat is végiggondolhat az olvasó.
A kötet múltunk legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig.
Egy évtizede már, hogy a nemzetközi hírű geológus-barlangkutató karsztmorfológus, Jakucs László professzor elment közülünk. E könyv rendhagyó emlékezés, színes kaleidoszkóp, amelyben életrajz, tudomány, oktatás és életérzés kéz a kézben jár.
A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is.
Az irodalomtörténésznek indult Angyal Dávid a 19. század végének s a 20. század első felének egyik leghíresebb, a legnemesebb értelemben vett konzervatív hagyományokat követő historikusa volt. Már fiatalon írott Thököly-életrajzával, amely mindmáig az egyik legkiválóbb magyar biográfia, bekerült az értelmiségi köztudatba...
Ki ez a lány, aki egyszerre ilyen magasra repült, de közben mindvégig maradt, aki volt: elhivatott kutató, örökké elkötelezett tudós, ugyanakkor egyszerű és őszinte mindennapi ember? Katalin általános iskolásként szeretett bele a biológiába, és egymás után leküzdve az akadályokat, töretlen hittel ment előre mindvégig.
A mi kockánk – mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg – tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével.
Milton H. Erickson (1901–1980) amerikai pszichiáter a modern orvosi hipnózis legnagyobb alakja. Munkássága emellett a stratégiás családterápia, a rövid pszichoterápia és a neurolingvisztikus programozás fejlődésében is meghatározó.
A kötet megemlékezés az első magyar pasztorálpszichológusról, Gyökössy Endréről, aki egy kritikus történelmi és politikai korszakban, a második világháború utáni kommunista Magyarországon megőrizte és átmentette a spirituális és lelkiélet közösségi gyakorlatát, a hitéleti aktivitást és a segítő lelki szolgálatot.
A Kossuth-díjas ornitológus-író visszaemlékezése az elmúlt nyolc évtized szubjektív hangvételű krónikája. A kitelepítést is megélt szerző személyes sorsán keresztül a közelmúlt magyar történelmébe pillanthatunk be.
Juhász Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia újságírói díjával kitűntetett geológus, televíziós és rádiós szerkesztőként, műsorvezetőként az 1970-es évektől kezdve több száz hazai tudóssal, kutatóval, egyetemi oktatóval készített interjúkat. 1986-tól az interjúalanyok köre Amerikában élő magyar származású neves szakemberekkel bővült, köszönhetően a Pungor Ernő professzor, akadémikus által szervezett világtalálkozónak.
Szabad Györggyel – a 19. századi magyar polgári átalakulás korának történetírójával, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökével – 1991–1992-ben készítette a kötetbe rendezett beszélgetéseket egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró. Az interjúkból kirajzolódik egy közép-európai módra összetett emberi sors.
Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, akadémikus számos tudományos munka publikálása után, a karanténok idején kezdett bele az Árnyak megírásába. Emléket akart állítani mindazoknak a tudósoknak és tudós barátainak, akikkel tanulmányai kezdetétől a pályája során együttműködött, akik hatással voltak életére és gondolkodására.
Az erdélyi származású Tóth Imrével a budapesti születésű Várdy Péter beszélget ebben a dialógus-kötetben életéről, világképéről, annak konzekvenciáiról, a huszadik századi Kelet-Közép-Európa társadalmi, történeti valóságáról, ennek lehetséges távlatairól.
Bruno Bettelheim ma, tizenöt évvel a halála után néhány könyvével szilárdan őrzi helyét az olvasott, sokat idézett pszichológusok között, de az ötvenes-hatvanas években nem egyszerűen „egy” neves pszichológus volt, hanem valóságos médiasztár.
Ez a könyvecske a művelt közönségnek íródott, és Jung hosszú pályafutását nyomon követve, logikusan, a kellő arányokat megtartva - és nem utolsó sorban -, közérthető nyelven ismerteti a nagyívű és szerteágazó életmű fontosabb területeit.
Batthyány-Strattmann László magyar főnemes volt, akire az utókor mint a „szegények orvosára” emlékezik. A kortársak csodálkozását kivívta jótékonykodásával, hiszen a főúri pompa helyett életútjának a szegények gyámolítását választotta. Politikával nem foglalkozott, jóllehet tagja volt a főrendi háznak, és Vas vármegye örökös főispánja címet viselte.