Autonómiák Magyarországon I-III.

Az autonómia az állampolgárok kisebb vagy nagyobb létszámú, valamilyen közös cél, érdek, ideológia vagy vallás mentén önszerveződéssel létrejött közösségeinek sajátja, amelyeknek a maguk által alkotott szabályok szerinti működését az államtól és a gazdaságtól való több-kevesebb függetlenséggel a hatályos törvények keretei között biztosítják. Forráskiadványunkban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák – a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának – keletkezéstörténetét, szervezetét és működését. Az első kötetben részletes elemző tanulmány olvasható. Az egyes dokumentumokhoz rövid tájékoztatókat és informatív lábjegyzeteket készítettünk. A harmadik kötet végén található a szerzők által felhasznált irodalom.

Kiadta: ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – L’Harmattan Kiadó

Szerkesztette: Gergely Jenő