Leírás
Tóth Imre esszéje megközelítés és hangvétel dolgában novum. A személyes emlékek és az elméleti reflexiók kölcsönösen értelmezik egymást. Hangvételére jellemző az az izzó elkötelezettség, melyet a 'mindent megérteni' parancsolata vezérel és fegyelmez. Nem pereskedik, nem kér számon: értelmez. De éppen ez a racionális értelmezés sajátosan szenvedélyes. Az európai hagyományt Tóth Imre saját elidegeníthetetlen örökségének tekinti, beleértve vérfoltos kincseit, az antiszemita szólamok kirívó basso ostinato-ját. Az antiszemitizmus mint disszonáns alaphang a nyugat-európai hagyománynak éppúgy proprium-a, egyedi sajátja, mint az emberi méltóság, a lelkiismereti szabadság, vagy a szociális jogok elvei. (...) Az ún. 'zsidókérdés' igenis európai probléma, mindnyájunk öröksége, akik a nyugat-európai szellemi hagyományban és belőle élünk. Tóth Imre számára ezért is hibás az a kérdésfelvetés, hogy hogyan volt lehetséges a zsidóüldözés. A kérdés valójában ez: miért volt szükségszerű?
(Várdy Péter)
Pont Kiadó, 2001.
Írta: Tóth Imre
Paraméterek
| Szerző | Tóth Imre |
| Cím | Zsidónak lenni Auschwitz után |
| Alcím | Esszé |
| Kiadó | Pont Kiadó |
| Kiadás éve | 2001 |
| Terjedelem | 76 oldal |
| Formátum | B/6, ragasztókötött |
| ISBN | 963 9312 22 3 |
Tartalom
Hány igaz ember van Szodomában? (Várdy Péter előszava)
ZSIDÓNAK LENNI AUSCHWITZ UTÁN
Az antiszemitizmus: a nyugati szellemiség ontológiai dimenziója
A zsidók megsemmisítése
O Deutschland, bleiche Mutter!
Az emancipáció és ára
Aki asszimilálódik, az asszimilál
Verba volant…
…Gesta manent
A zsidó lét: commercium, negotium, speculatio
A történelem vakondja
Auschwitz: Isten halála? Nem: az antiszemitizmus halála!
Jegyzetek