Zenetörténet
A délszláv népdalok híven tükrözik a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének lelkivilágát. Vujicsics Tihamér ebből a gazdag forrásból merített, megtalálta és ebben a gyűjteményben közreadta a délszláv népköltészet legszebb gyöngyszemeit. Rámutat a magyarországi délszlávok és magyarok, valamint a szomszédos népek népdalainak kölcsönhatására is. A kötet egyedülálló gyűjtemény, a tragikus hirtelenséggel elhunyt (1975) Vujicsics Tihamér utolsó kiemelkedő műve. (magyar, angol és szerb nyelvű kiadvány)
2007-ben a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett a népzenekutató Kodály Zoltánra. Jelen kiadvány a kiállítás anyagának szerkesztett változata.
A kötet jó néhány szerző közös munkájának a gyümölcse; olyan kezdeményezés, amely a rendszerváltás idejének populáris zenéje mellett betekintést enged a korszak politika- és társadalomtörténetébe is.
A kiadvány az 1900-as évek eleji pomázi fúvószenekarok által játszott dallamvilág, egy letűnt korszak zenei életérzésének megismeréséhez szeretne hozzájárulni. Kollár Ferenc (1884–1967) zenész és karnagy kézzel írt szólamkottái – helytörténeti, zenetörténeti értékén és az esztétikai élményen túl – értők számára hallhatóvá, zenét művelő emberek kezeiben játszhatóvá válnak. (Kétnyelvű kiadvány.)
Tanári segédkönyv az iskolai ének és a zeneiskolai oktatáshoz. Egy igazi könyvritkaság, 128 oldalas könyv, 3 db magnókazetta-melléklettel, védődobozban. A magnókazetták gyáriak, egyszer sem hallgatottak, ám 31 éve készültek, minőségükért felelősséget nem vállalunk.
Sipos János 1987 óta több mint tízezer dallamot gyűjtött török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén népektől, és különböző nyelveken 14 úttörő kötete jelent meg e népek népzenéiről. Mostani könyvében a kaukázusi karacsáj-balkár nép zenéjével ismerkedhet meg az olvasó.
Egy klasszikus műfaj klasszikus képviselője vall ars poeticájáról és a vonósnégyes-játék oktatásában szerzett tapasztalatairól. Könyvével a zenebarátok, hangverseny-látogatók valamennyi nemzedékének figyelmére számít.
A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes.
A 2017-es második kiadás gerincét továbbra is az 1958-as kiadás alkotja, ellenben a megnövekedett terjedelem miatt az anyagot két kötetre osztottuk. Az első kötetben foglalnak helyet Csomasz Tóth Kálmán tanulmányai, az énekek változtatás nélküli közreadása, valamint a versszakformák és sorvégzők mutatója. Az első kötetben közölt tanulmányok dallamutalása, valamint a második kötet szöveg- és dallamjegyzeteinek utalásai kizárólag az első kötet dallamközléseinek sorszámaira vonatkoznak. Ennek következtében a táblázatok igénybe vétele elengedhetetlen a két kötet használatához.
Max Webernek a zene alapjairól szóló tanulmányát teljes terjedelmében magyarul első ízben csak most, közel egy évszázados késéssel veheti kézbe az Olvasó. A kötet a nagy társadalomtudós halálának századik évfordulójára jelenik meg.
Sándor Judit operaénekesnő szerkesztői segítség nélkül, saját emlékeire visszaemlékezve, valamint hosszú és tartalmas élete dokumentumai alapján írta meg könyvét. Művészi pályájának bemutatása egyben színes és érdekes korrajz is a 20. század második feléről.
Stachó László könyve egy, a közelmúltban kibontakozott muzikológiai irányzat, a zenei előadóművészet-történet komplex feltárásának vonulatába illeszkedő munka, amely mind a kutatás mélysége, mind interdiszciplinaritása okán a magyar zenetudományban úttörő jelentőségű.
Bár magyar nyelven is egyre több könyv foglalkozik az afrikai kultúrával és szűkebben a zenével is, de az afrikai hangszerek gondos bemutatásával még adós a szaktudomány. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket érdekel Afrika népi kultúrája, és e roppant gazdag hagyomány mai továbbélése.
Könyvünk Lajtha magyarországi recepciója köré épül, azt a kérdést vizsgálja, hogy a szűkös művészi mozgástérben milyen inspirációs forrásokból meríthetett a komponista. A zenei elemzések egy rendkívüli zeneszerző- egyéniség művészetét körvonalazzák a komponistát ért politikai és kulturális hatások szövevényes kontextusában.
1953 elején látott napvilágot az Akadémia Kiadónál Arany János 1871 és 1874 között Bartalus Istvánnak, a kor ismert zeneesztétájának és népdalgyűjtőjének a felkérésére a költő által sajátkezűleg lejegyzett népdalgyűjteménye. A kézirat kritikai igényű sajtó alá rendezésére és a szükséges jegyzetek megírására Gyulai Ágost irodalomtörténész és Kodály Zoltán kapott megbízást. Mindketten példás textológiai munkát végeztek, és terjedelmes jegyzetapparátussal látták el Arany kéziratát.
A vonósjáték bizonyos elemeinek leírásáról, a falusi bandák játékmódjának jellemzőiről születtek már munkák, de a hegedűjáték régi, archaikus, a falusi zenészek által megőrzött és helyenként még használt előadásmódjának átfogó igényű leírásáról szóló munka még nem készült...
A magyar zeneoktatás történetéről ez idáig átfogó munka nem jelent meg. Egyes, bizonyos időben behatárolt iskolatípusok zenélésének megjelenésformáiról ugyan jelentek meg tanulmányok ‒ egy általános zenetörténeti keretbe ágyazva ‒, a zeneoktatás legfontosabb jellemzőinek kialakulása, feltételeinek kutatása és bemutatása az iskolák alapításának kezdeteitől azonban elmaradt. A szerző célja, hogy lehetővé tegye az intézményes ének-zene oktatás történetének áttekintését, és utat nyisson a történeti zenepedagógia differenciáltabb és a korunk követelményeinek megfelelő kutatás számára.
Németország, 1933. Hitler hatalomra jutása után a Weimari Köztársaság utolsó szabad színházi eseménye Kurt Weill Ezüst tó című színészoperájának a bemutatója volt. Ezzel a művel intett búcsút a 20-as évek sokszínűen gazdag színházi világa és adta át helyét a náci diktatúra gyűlöletgépezetének.
Az ugrósdallamok típusainak áttekintésén keresztül történeti összefüggésben mutatja be a szerző a tánc és kísérőzenéjének viszonyát. Kétszáznál is több vokális és hangszeres dallam kottája szolgál bőséges példaanyagul, közülük jó néhány darab meghallgatható a könyvhöz tartozó CD-n táncdialektusok szerinti csoportosításban.
A Bach-szenvedély életre kelti Bachot és korát: Gilles Cantagrel több mint háromszáz korabeli dokumentum segítségével mutatja be a kivételes alkotó pályáját. A könyvet olyan, alig ismert vázlatok és piszkozatok reprodukciói is illusztrálják, amelyek az alkotás lázáról, a zene születésének pillanatáról tanúskodnak.
Könyvünk bemutatja a három életpálya szakmai sikereit, végigvezet a komponisták magánéletének fontosabb pontjain, és megismerteti a nagyobb művek létrejöttének körülményeit. A három zeneszerző munkásságának izgalmas történetét gazdag képanyaggal tárjuk az olvasóközönség elé.