Mesék az Operából–sorozat
A Mesék az Operából (Opera mesék) – sorozat ismert, népszerű operák, zeneművek cselekményét dolgozza fel a gyerekek számára. A gyönyörűen illusztrált kötetekhez egy-egy – az eredeti zenemű részleteit tartalmazó – CD-melléklet is tartozik.
Csajkovszkij 1876-ban komponálta első balettjét, A hattyúk tavát. A régi orosz népmesei ihletésű történet az igaz szerelemnek a gonosz bűverejét is legyőző hatalmát mutatja be. A kötet a legifjabbaknak szóló klasszikus mese mellett ismeretterjesztő részeket is tartalmaz.
Kass János 1960-ban készítette el Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának illusztrációit, most a klasszikus grafikák felhasználásával adjuk közre a Mesék az Operából sorozat legújabb tagját. Az opera librettójából László Noémi írt míves szöveget. A CD-mellékleten az egész zenemű felcsendül.
Karnevál idején minden megtörténhet, pláne a varázslatos Velencében. Így Tóni – történetünk hőse – cseppet sem lepődik meg, mikor a nagy forgatagban hirtelen fölkapják és egy szempillantás alatt egy apró boltocskában találja magát, ahol négy Maszka – a Tavasz, a Nyár, az Ősz meg a Tél – vetélkedik azon, melyikük is a legfontosabb.
Teremteni elképesztő izgalmas. Képzeljétek el, az Egyisten mennyit mulathatott, miközben hullócsillagot, pörölycápát, pandahangyát, tapírt, örvösmedvét, csikóhalat teremtett! Ráadásul élő anyagból izgő-mozgó lényeket! Meg embert is, akinek a fejéből kipattant az egész mostani világ. Joseph Haydn zeneszerző csodás muzsikával próbálta elképzelni a világteremtés hatalmas munkáját és örömét.
A szerző Igor Sztravinszkij balettműve alapján vezeti el az olvasót az orosz föld misztikus világába, ahol a szerelem erejével és egy kis önbizalommal hősökké válhatunk. Közben egy pillanatra sem feledve, hogy a felnőtté válás rögös útján sem szabad tekintetünket a földre szegezni, mindig csak felfelé, a csillagok irányába kell pillantani.
Varázslatos könyvet tart kezében a kedves olvasó, kemény fedele alatt ott várakozik a herceg, akire számos mesebeli kaland és az igaz szerelem vár, a letölthető melléklet pedig Mozart muzsikáját rejti. Az elvarázsolt fuvola meséje az emberségről, a szeretetről szól és arról, hogy a világ jó, és a gonosz soha nem győzedelmeskedhet benne.
Camille Saint-Saëns zeneművéből Fodor Veronika kerekített mesét, és Igor Lazin készített hozzá humoros illusztrációkat. A kötet CD-mellékletén a teljes zenemű megtalálható.
A mesés keretbe ágyazott ismeretterjesztő könyvből kiderül, hogy milyen szerepet játszott az Operaház építtetésében Fridmaniczky Poci, mire való a vasfüggöny, mi a különbség a mezzoszoprán és a tenor között, és miért egy ajtó alatt csúsztatva adagolta zenészeinek Mozart a Don Giovanni nyitányát. Vibók Ildi finom humorral megfestett írása Szimonidesz Hajnalka gyönyörű illusztrációin elevenedik meg.
A Bánk bán a magyar opera- és drámairodalom méltán leghíresebb alkotása, ám ma már talán kevésbé jut el a fiatalokhoz. Acsai Roland író – akinek nagyon fontos a klasszikus alkotások továbbélése – gondolt egy nagyot, és úgy döntött, egy kalandos és megható mesével hidat ver a mai gyerekek és múlt e nagy műve között. (Letölthető zenei részlettel.)
Bolygó Hollandi, a rettenthetetlen tengerész évszázadok óta bolyong a tengerek mélyén. Hétévente három napot tölthet emberi alakban a szárazföldön, hogy megtalálja az igaz szerelmet és megtörje a gonosz Patás átkát. Amikor a hősről ábrándozó szépséges Sentára rátalál, Erik, a lány udvarlója kétségbeesetten próbálja megakadályozni a szerelem beteljesülését, de az óceán egyre hangosabban morajlik…
Ezzel a kötettel régi adósságát törleszti a Holnap Kiadó, a Diótörő és A hattyúk tava után a harmadik Csajkovszkij-balettet feldolgozó mesekönyv, a Csipkerózsika is napvilágot látott. A jól ismert történetet Acsai Roland tollából, Pásztohy Panka tündéri rajzaival nyújtjuk át az olvasónak. A könyvhöz mellékelt CD-n a balettmű legismertebb dallamai csendülnek fel.
Festészet és zene karöltve jár Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneművében, melyet barátja, Viktor Hartmann festő ihletett. Misztikus történetek és orosz népmesei elemek keverednek a vidám, kedves jelenetek közé...
Rossini, az operatörténelem egyik legnagyobb zeneszerzője Charles Perrault mesegyűjteményéből vette műve történetét. Ám amikor a mese Jacopo Ferretti, szövegíró kezébe került, a jól ismert Hamupipőke-történet nagyot változott. Rossini ugyanis kikötötte, minden fantasztikus elemet mellőzni kell a cselekményből. Gonosz mostohaanya helyett mostohaapa keseríti meg a fiatal lány életét, üvegcipő helyett pedig egy karkötőt hagy hátra Hamupipőke a hercegnek, amikor megszökik a bálból. A könyvhöz mellékelt CD-n a zenemű legszebb dallamai csendülnek fel.
Hol volt, hol nem volt időbe vezeti ifjú olvasóit az író-költő Tarbay Ede, aki a szekszárdi Háry Jánosnak – Garay János által egykor versbe szedett – történetét eleveníti föl. A kalandokban bővelkedő, olykor nagyotmondó Háry története egyszerre elevenedik meg a könyv lapjain szövegben és képben, a CD-melléklet jóvoltából pedig a jól ismert dallamokban is.
A gonosz Lindorf megpróbál Hoffmann boldogságának útjába állni, és hogy Ő szerezze meg Stella szívét, aljas tervet eszel ki: addig akarja meséltetni hősünket, míg el nem késik a kedvesével megbeszélt randevúról. A három mese három különböző, mégis összefüggő történetet tár az ifjú olvasók elé. Vajon sikerül-e Lindorf terve, vagy egy váratlan fordulat meggátolja ebben?
Ki ne ismerné Erkel Ferenc klasszikus operáját, a Hunyadi Lászlót? Acsai Roland fogta a történetet, és egy igazi mesét írt belőle. Egy történelmi alapokon nyugvó, de az alkotói képzelet által kiegészített, kalandos, modern történetet, ami bővelkedik harcokban, szerelemben, ármánykodásban és megszólítja a mai gyerekeket. Ebben segítségére vannak Sajdik Ferenc, az élő klasszikus, mindig humoros rajzai is.
A kötetből megismerheted Friedrich Schiller és Ludwig van Beethoven fordulatos életét, és tanúja lehetsz a IX. szimfónia születésének is. De itt még nem ér véget a mese! Mert felbukkan két gyerek, és egyből varázslatos időutazásra invitálnak téged.
A világ egyik legismertebb meséje a Jancsi és Juliska. Nem csoda hát, hogy a német írónő – Adelheid Wette – amikor úgy döntött, hogy a gyerekei babaszínházához színdarabot ír, ezt a történetet választotta. A lebilincselő meséhez Adelheid zeneszerző bátyja, Engelbert Humperdinck írt csodálatos muzsikát.
Ez a könyv Liszt Ferencről és tizenkilenc Magyar rapszódiájáról szól. Hosszú évtizedekig írta, csiszolta, cirógatta, dédelgette őket. Az ide tartozó darabok nagyon különbözőek, de mindegyiket olyan dallamok ihlették, amiket a zeneszerző a magyar, vagy a cigány népzenéhez tartozóknak gondolt. A Magyar rapszódiákhoz nem tartoztak történetek. Eddig.
Szergej Prokofjev, orosz zeneszerző zenés meséjét, a Péter és a farkast több mint 80 éve ismerheti a közönség. A bűbájos alkotás, amelynek eredeti, orosz nyelvű szövegét is a zeneszerző írta, mind a mai napig óriási népszerűségnek örvend, szerte a világon.