Népzene
Az 1960-as évekig Erdélyben a nagybőgő még csak szórványosan terjedt el, míg a kistestű „gordon” általános használatban volt. Ez az állapot maradt fenn Széken a mai napig.
A brácsaszólam lejegyzése a kiadvány hangzó mellékleteként megjelent, eredetileg a Pátria Néprajzi Hanglemezsorozat részeként 1941 februárjában Budapesten rögzített felvételekről történt.
A hegedűszólam lejegyzése a kiadvány hangzó mellékleteként megjelent, eredetileg a Pátria Néprajzi Hanglemezsorozat részeként 1941 februárjában Budapesten rögzített felvételekről történt.
A Szilágyság a néprajzilag kevésbé föltárt vidékek közé tartozik, és hagyományos vonós népzenéjéről eddig semmilyen oktatási segédanyag nem jelent meg. Kötetünk prímása a sarmasági Kanalas Imre, aki Szilágyság leginkább hagyományőrző részének, a Tövishátnak egyik legjobb prímása volt. Méltó képviselője és virtuóz előadója a hagyományos szilágysági népi muzsikának.
A kétnyelvű (magyar, angol) kötet tartalmazza a tekerő-tanításhoz szükséges hangszerismereteket, hangszertörténetet, típusrajzokkal, ábrákkal szemléltetve azt. A szerző ismerteti a hangszer legfontosabb technikai beállításait és gyakorlati útmutatót ad a karbantartáshoz, a játékmód elsajátításához szükséges gyakorlatokkal.
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben. Hosszú szünet után ez volt Bartók első és egyben utolsó terepmunkája. A török népzene később is annyira foglalkoztatta, hogy Amerikába való emigrálása előtt komolyan gondolkozott a törökországi letelepedésen.
A dallamgyűjtemény a Kárpát-medence magyar népzenéjének legszebb furulyadallamaiból ad válogatást, emellett betekintést nyújt a román furulyazenébe is.
Varga Sándor könyve az 1993 óta, a közép-erdélyi Mezőségen, főleg az egykori Kolozs megyéhez tartozó Visában végzett kutatásai eredményeit mutatja be. A szerző a Visában végzett mélyfúrásszerű vizsgálatok alapján társadalmi, politikai és gazdasági kontextusba helyezve mutatja be és értelmezi azokat a kulturális folyamatokat, amelyek a falu 20. századi tánckultúráját jellemezték és jellemzik.
Kötetünkben válogatást adunk közre Bencze Lászlóné dr. Mező Judit 1970-es évek közepétől végzett bihari népdalgyűjtésének több mint 500 dallamából. Jelen gyűjtemény a harmincöt évvel ezelőtt megjelent Szivárványos az ég alja című bihari daloskönyv egyfajta folytatása, korszerű bővítése.
Kiadványunk szenzációja, hogy néhány grammos adathordozóján egyesülnek az időközben számtalan helyre szétszóródott, s jó esetben múzeumi raktárak mélyén lapuló adatok. Vikár eredeti célja, hogy gyűjteménye minden érdeklődő számára hozzáférhető legyen, csak napjainkban, a számítástechnika segítségével válik igazán teljesíthetővé.
A kiadvány az erdélyi Kis-Küküllő mente magyar népzenéjét mutatja be, az ádámosi zenekar játékán keresztül. A kötettel az 1935-ös születésű Kozák József prímás játéka és repertoárja, valamint annak kontra–bőgő kísérete válik könnyen elérhetővé, megtanulhatóvá, melyhez segítséget nyújtanak a hegedűszólam és a kísérő harmóniák pontos lejegyzései. (DVD-melléklettel)
A magyar nyelvterület északnyugati szélén található Zoboralja „hegyalatti” falvaiban, parasztházak konyháiban, udvarain vagy éppen a domboldalakon, a kaszálás szüneteiben gyűjtötte össze 1988 és 1999 között Agócs Gergely a most megjelent, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD anyagát.
Lányi György népzenész, a Téka együttes egyik alapítója, az együttessel eltöltött negyven év időszakából összegyűlt nem mindennapi élményeit meséli el 123 rövid történetben. A kötethez 10 órányi hanganyagot tartalmazó hangoskönyv is tartozik.