Kóruskultúra
A gyermek- és nőikarok bővített és átdolgozott kiadása 59 kompozíciót tartalmaz, melyek közül három a korábbi kiadásokban nem jelent meg. Az egyneműkarok mind ez idáig legteljesebb és leghitelesebb szövegű kiadása új, egységes elvek alapján szerkesztett, jól olvasható és igényes megjelenésű kottagrafikával, valamint informatív utószóval jelenik meg.
A zeneszerző összes gyermek- és nőikari művét tartalmazó kötet Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása (Z. 15009) alapján készült. Az Urtext kotta az énekszövegeket eredeti nyelven közli, a kötet függelékében azonban az összes énekszöveg szó szerinti angol fordítása is (és a Két román népdal esetében a magyar fordítása is) megtalálható.
A kötetben külön fejezet foglalkozik a hangmutálás problémáival, a kórusok hangképzésével, különös tekintettel a gyerekek tanítására, játékos hangképzésükre. A könyv hangegészségtani alapismereteket is közöl, sok szemléltető ábrával.
Mohayné Katanics Mária a magyar zenei és kórusélet legendás alakja, a nagy karvezető- és tanárgeneráció talán egyik legkülönlegesebb egyénisége volt. 1959 és 1972 között énektanár volt a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, itt alapította meg 1959 őszén a későbbi legendás Szilágyi Erzsébet Női Kart, amely fennállása öt évtizede alatt itthon és Európa számos országában aratott sikereket és nyert díjakat. Kórusának tagjait nem csupán zenére nevelte; a „Szilágyi”-ból mintegy hatvanan lettek hivatásos muzsikusok, köztük Eckhardt Mária, a Liszt Múzeum igazgatója, Csengery Adrienne operaénekes és az ELTE Zenei Tanszék egykori tanszékvezetője, Kollár Éva is.
A könyv elsődleges célja áttekintést adni a hangképzés elméletének valamennyi részterületéről, mely a kórushangképzésben fontos szerepet játszhat. Másodsorban arra világít rá, hogy különböző korosztályokkal foglalkozva milyen különbségek adódnak a hangképző munka módszereiben.
Könyvünk a magyar énekkari kultúrának az európai zenekultúrához való kapcsolódását vizsgálja egy ezredév (illetve az adatokkal dokumentálható időszakot tekintve inkább öt-hatszáz év) távlatában. Felvázolja az európai zenetörténet fejlődésének jellegzetességeit, majd bemutatja, hogy mindez hogyan tükröződött a hazai énekkultúrában.
Énektanárok, kórusvezetők, énekkari tagok nap mint nap találkozhatnak Kodály kórusműveivel. Az ő betanítói, előadói munkájukat szeretné segíteni ez a könyv. A magyarázatok, elemzések, módszertani tanácsok nemcsak jelen válogatásunk kórusműveihez alkalmazhatók, hanem egyéb művek elemzésekor is. A művek válogatásában a szerzőt az a szempont vezette, hogy különböző nehézségi fokú, illetve különböző eszmei-hangulati töltésű művekről essék szó, amellett változatos zenei megoldásokat, karvezetői problémákat is bemutasson.
Kodály vegyeskarainak mind ez idáig legteljesebb és leghitelesebb szövegű kiadása a korábbi kiadásoknál kissé nagyobb formátumban, új, egységes elvek alapján szerkesztett, jól olvasható és igényes megjelenésű kottagrafikával, valamint informatív utószóval jelent meg.