CD
Az album válogatás Kiss Ferenc színpadi táncelőadások koreográfiáihoz írott zenéiből, valamint az 1992-es Sevillai Világkiállításon felállított Magyar Pavilon programzenéjét tartalmazza. Miért kapta A Héttorony hangjai címet? A legenda szerint a Héttoronyba bejutott ember magával vihet bármilyen kincset, s ez szerencsét hoz neki egész életén keresztül. Azonban ha éjfélig nem hagyja el a Héttornyot, bezárva marad addig, míg egy másik ember be nem jut, s ki nem szabadítja.
Ez a lemez történelmi jelentőségű, hisz azokat a dalokat, dallamokat muzsikálja Roby Lakatos, amelyeket annak idején az „öreg Járókától” és édesapjától – a méltán híres – Lakatos Antaltól tanult. Ezeket a dallamokat mára csaknem elfeledték, így a lemezen tradicionális hangzásvilágban, mégis új köntösben jelennek meg a régi valcerek, régi filmek zenéi. A hanganyagot nagyzenekarával, a Lakatos Roby Ensemble-vel rögzítették.
Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók.
A 44 hegedűduó azzal a céllal készült, hogy a tanulók hadd jussanak már a tanulás első néhány évében is olyan előadási művekhez, amelyekben megtalálható a népi zene egyszerűsége, valamint annak dallambeli és ritmusbeli különlegessége.
Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg.
Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.
Vikár László: Dunán innen, Dunán túl című gyűjtőnaplójának külön megvásárolható CD-melléklete. Eredeti népzenei felvételeket tartalmaz az MTA Zenetudományi Intézet Népzene Archívumából.
A hangszeres népzenei monográfia posztumusz, második kötete 42 év után, Lajtha eredeti tervei alapján, Sebő Ferenc szerkesztésében jelent meg. A 2 db CD-lemezből álló hangzómelléklet Lajtha teljes dunántúli instrumentális gyűjtésének színe-javát, mind a már 1962-ben közreadott első, mind a most megjelenő második kötet hangzó anyagát tartalmazza. A dupla CD-n összesen 109, Sopron és Vas megyei instrumentális dallam hallható.
A lemezen felvidéki magyar népzene hallható, válogatás Agócs Gergely gyűjtéseiből. A Bodrogköz nagyobbik fele, az ún. Felső Bodrogköz a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához került, jelenleg Szlovákiához tartozik.
A lemezen a pécsi Gandhi Gimnázium növendékeiből álló Mirinkle együttes cigány népzenét játszik.
A gyimesi csángók gazdag táncéletét Karácsony Zoltán tanulmánya mutatja be. Az 1984-es csángó bálon készült felvételeken Zerkula János hegedül, Fikó Regina gardonozik. A címlapon Kallós Zoltán felvétele látható.
Bencze Lászlóné dr. Mező Judit népdalgyűjtését feldolgozó sorozatunk 2. lemezét a bihari falvakban általánosan elterjedt, valamint ritkán hallható népdalokból állítottuk össze. Az 1974 és 1980 közötti időszakban a 18 bihari helységben végzett gyűjtés mintegy 500 dallam rögzítését eredményezte.
Március 15. és október 23. – két nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére szólnak a dalok a Dongó együttes Hazát féltő című lemezén. A két ünnephez kötődő magyar irodalmi művek közül egyaránt válogattak népszerű és kevésbé ismert verseket.
Az Illés együttes 2005-ben – négyéves szünet után - kétszer is a közönség elé lépett. Augusztus 5-én Erdélyben, Csíkszereda főterén adott ingyenes koncertet a legendás zenekar. Alig két kilométerre attól a helytől, Csíksomlyó szakrális nyergétől, ahol másfél éve – örökre emlékezetes előadáson – többszázezren láthatták az István, a király című rockoperát.
A Czilika-Banda Kalotaszegen belül a Nádasmentén, s az azzal szomszédos területeken muzsikált, leggyakrabban magyaroknak, kisebbrészt románoknak és cigányoknak, alkalmilag zsidóknak is. Gazdag repertoárjuk nem lenne visszaadható egyetlen CD-korongon, kettőn is csak töredékesen, de így mégiscsak átfogóbb képet lehet kapni arról a zenei örökségről, ami egykor ezen a vidéken honos volt, s töredékeiben ma is megtalálható.
A Maros-Küküllő vidéke tánckultúrája máig megőrizte régies vonásait. A régi stílusú férfitáncok (pontozó, lassú pontozó) mellett az öreges forduló nevű régi páros táncot is megfigyelhetjük, sőt az Erdélyben ritka énekes női körtáncot csak itt találjuk meg. Az új tánc- és zenestílus csak a XX. század fordulóján jutott el ide.
Magyarországon 1890-től tanítanak klasszikus zenét cimbalmon, de máig élő hagyomány a falusi népzene és a városi cigányzene megszólaltatása is.
A többrészes sorozat első lemezeként megjelenő Magyar Citerás Antológia elsőként vállalkozik arra, hogy a teljes Kárpát-medencét felölelő, eredeti citeramuzsikát tartalmazó válogatást adjon közre úgy, hogy – hangzó mellékletként – szervesen illeszkedjen az új, kétkötetes citerás tankönyvhöz.
A sorozat dallamai egyfajta üzenetet hordoznak a 20. század utolsó évtizedeiből, amikor még nyomokban létezett az a paraszti kultúra, amely megőrizte egy mára már eltűntnek hitt világnak hangjait.
A lemezen több különlegesség is helyet kapott: ilyen a Pátria lemezsorozat 1939-ben készült szentesi citerás felvételei vagy a moldvai Zsitár Márton dallamai. Bízunk abban, hogy lemezünkkel olyan citerás válogatást tárunk az érdeklődők elé, amely alkalmas arra, hogy újra és újra felkeltse a citerások érdeklődését a hagyományos citerakultúra értékei iránt.
Bízunk abban, hogy lemezünkkel olyan citerás válogatást tárunk az érdeklődők elé, amely alkalmas arra, hogy újra és újra felkeltse a citerások érdeklődését a hagyományos citerakultúra értékei iránt.