Zalaváry Lajos építészete

Zalaváry Lajos a 20. század egyik legmeghatározóbb építésze, munkássága híd múlt és jövő, Nyugat-Európa és Magyarország között. Pályája az egész korszakon átível: emblematikus épületei mellett tanítványai is hirdetik a „mester” sokoldalúságát. A könyv hiánypótló nemcsak Zalaváry, hanem a század társadalmi és építészettörténeti folyamatainak megismertetésében is.

Zalaváry Lajos munkássága a 20. század magyar építészettörténetének egyik kulcspontja: az ő életművén keresztül lehet megérteni, milyen közvetlen kapcsolat áll fenn a századforduló magyar építészete és a jelen között. Zalaváry személyében is képviseli ezt a töretlen folyamatot. Részint azért, mert hosszú és termékeny pályája a negyvenes évek közepétől egészen a 21. század első évtizedéig tart; részint pedig azért, mert építészete az elődök gazdag tapasztalataiból merítve, azokat a kor igényeihez igazítva teljesedett ki. Lechner Ödön portréja függött asztala fölött a Középülettervező Vállalat irodájában. Lechner öröksége Lajta Béla, majd az ő elveit követő Málnai Béla életművén keresztül id. Janáky Istvánig ívelt, aki viszont Zalaváry mestere, munkatársa és barátja volt. A mesterek és tanítványok sora a magyar építészet megteremtőjétől a klasszikus modernizmus elveit emberközeli változatban továbbörökítő, majd a posztmodernhez eljutó Zalaváryig egy egész évszázadot fog át.

Írta: Götz Eszter

Szakmai lektor: Prakfalvi Endre