Vulkanológia I.

A vulkanológia korszerű ismeretanyaga mindössze néhány évtizedes múltra tekint vissza, és az alapvető összefoglaló munkák külföldön is csak az 1980-as évektől láttak napvilágot. Mivel magyarázható a tudományág rohamos fejlődése? Egyrészt a vulkáni működés részletes megfigyelésének, műszeres regisztrálásának csak a közelmúltban teremtődtek meg a feltételei. Másrészt csupán néhány évtizedesek azok az elméleti munkák, modellek, kísérletek, amelyek új fogalmak, új osztályozások meggyökerezéséhez vezettek, s amelyeknek fényében még a régi, jól ismert kitörések is (pl. a Vezúv Kr. u. 79-es katasztrófája) akár teljesen átértékelődtek. Az első magyar ​nyelvű összefoglaló vulkanológiai egyetemi tankönyv (az első kiadása 1998-ban jelent meg) célkitűzése a korszerű vulkanológiai ismeretek magyar nyelvű összefoglalása, valamint nevezéktanának pontosítása, esetenként bevezetése. Rövid tudománytörténeti áttekintés után elsőként a vulkánosság lemeztektonikai, szerkezetföldtani alapjait vázolja fel, majd a magma képződését, fizikai jellemzőit és a vulkáni kőzeteket tekinti át, továbbá a vulkáni működés legfontosabb osztályozásait tartalmazza. Ezt követő fejezetei – a legfontosabb szempont, a folyamatok szerinti osztályozás alapján – a lávafolyásokat, kitekintéssel morfológiai vonatkozásaikra; a robbanásos kitörések alapjait, azaz a magma buborékosodását és szétszakadását, illetve a robbanásos kitörések fő folyamatait: a piroklaszt-szórás, a piroklaszt-árak és piroklaszt-torlóárak sajátosságait tárgyalják.

A kötet szerzője Karátson Dávid egyetemi tanár, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetője, aki több mint két évtizede oktatja a vulkanológia ismereteit. Hazai, illetve más kárpáti vulkánok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk A Börzsönytől a Hargitáig című monográfiáját (2007), mellyel az MTA doktora címét szerezte.

ELTE Eötvös Kiadó, 2017.

Írta: Karátson Dávid

Lektor: dr. Harangi Szabolcs

További ajánlatunk:

GeoLitera-sorozat

Kubovics Imre: Általános kőzettan (A földövek kőzettana)