Vulkánok (szépséghibás borítóval)

Az elmúlt 20 millió év alatt mozgalmas volt a Kárpát-Pannon térség területe: pusztító horzsaköves vulkáni hamuárak üledékei takarták be sokszor több tíz méter vastagon a felszínt, 1000-2000 méter magas andezites tűzhányók nőttek ki a tengeri környezetből, oldalukon izzó törmelékárak rohantak le, majd sokuk egy nagy lejtőösszeomlással fejezte be a működését.

Néhány millió éve lávaszökőkutak és lávatűzijátékok, majd csendesen fortyogó lávatavak világították be az esti égboltot. Hol vannak ezek az egykori vulkánok, mikor működtek, és mi volt ennek az oka? Vége van ennek az eseménysornak, vagy lesznek még hasonló események a Kárpát-medencében? A vulkáni működés időléptéke nagyon különbözik attól az időkerettől, amit az emberi gondolkodás befogad. Nehéz megérteni azt, hogy akár több ezer, esetleg ennél hosszabb idő után is felújulhat a vulkáni működés. Továbbá, nehéz megérteni azt is, hogy egy most nyugodtnak tűnő területen is kinőhet egy vulkán. Félni persze nem kell, nem törhet ki bárhol egy vulkán, a vulkáni működésnek megvannak az okai és a vulkanológiai tudás sokat segíthet. Térségünk elmúlt 20 millió éves vulkáni történetének ismerete azonban nem csak azt szolgálja, hogy a jövő lehetséges eseményeit keressük, hanem azt is, hogy lássuk a vulkáni örökség gazdagságát. Lássuk azt, hogy a vulkáni kőzetekben milyen színes történetek rejtőznek, ezek milyen fontos természeti értékek. Védeni kell ezeket a sokszor megtépázott „könyvlapokat”, hogy ne vesszenek el az egyedi földtörténeti dokumentumok! Ha jobban megismerjük a területünkön található vulkáni formákat, sziklákat, kőzeteket, akkor talán mint saját könyvtárunkra vigyázhatunk rájuk, és mutathatjuk ezeket büszkén a messziről jött látogatóknak, hogy ők is többet tudhassanak természeti kincseinkről! Erre építhető geopark filozófia vagy vulkán park, melyek segíthetnek a további ismeretterjesztésben, hogy minél többen meglássák környezetük természeti értékeit, és minél többen megismerjék, hogy hogyan működik a Föld.

A könyv első részében az olvasó felvértezheti magát vulkanológiai ismeretekkel. Rögtön az elején bemutatjuk, hogy nem is olyan egyszerű megmondani azt, hogy mi az a vulkán! Majd Verne nyomán megkísérelünk egy utazást a Föld középpontja felé, és azt is megtudjuk, hogy mi a tűzhányókat tápláló magma, és hogyan keletkezik. A vulkáni kitörések rendkívül változatosak. Vannak valóban tűzi anyagot kispriccelő vulkánok, mások hamupöfékelő életmódot folytatnak. Szunyókálnak egy kicsit, majd mérgesen ébrednek, szinte szétrobbannak a dühtől! Mi a vulkánok lélektanának háttere, miért ennyire sokszínűek a tűzhányók? A további fejezetek arról szólnak, hogy mi okozza a lávaöntő kitörést, miért annyira változatosak a lávák, illetve miért robban a magma, és ennek milyen következményei vannak. Szemtanúk által feljegyzett dokumentumok részleteit olvasgatva bontakoznak ki a régmúlt nagy vulkánkitöréseinek részletei, valamint a vulkánok megismerésének története. Ezek után már bátran nekivághatunk, hogy felderítsük a Kárpát-Pannon térség vulkánjait, és megismerjük működésüket. Végül számba vesszük térségünk tűzhányóit, röviden bemutatjuk, mikor és hogyan működtek, milyen magma táplálta őket. Egy természeti laboratóriumban élünk, ahol még sok mindent tanulhatunk.

SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2015.

GeoLitera–sorozat

Írta: Harangi Szabolcs

Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér