Leírás
A vízi élővilág sokszínűségéről, a vízben élő szervezetekről, az ott végbemenő folyamatokról és ezeknek az emberre gyakorolt hatásairól a nagyközönség keveset tud. A víz minőségét, az ember céljaira való hasznosítás lehetőségét a különböző élőlénycsoportok tevékenységei határozzák meg. A szerző hosszú éveken át, folyamatosan foglalkozott a témával, tapasztalatait a hétköznapi ember számára is egyszerűen, világosan tárja fel.
Agroinform Kiadó, 2005.
Írta: Dr. Woynarovich Elek
Lektor: Dr. Móczár László
Woynarovich Elek további könyvei:
Vízi gerinctelen állatok határozója
Woynarovich Elek a Szatmár megyei Tiszakóródon született, 1915. november 14-én. Apja uradalmi intéző, majd önálló birtokos gazdálkodó volt. Gyermekkorát Mezőcsáton töltötte, a miskolci Királyi Katolikus Fráter György Gimnáziumban (ma Földes Ferenc Gimnázium) érettségizett (1933). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakán szerzett abszolutóriumot 1937-ben. Doktori disszertációját „Limnológiai tanulmányok a Horthy Miklós út melletti Feneketlen tón” címmel 1938-ban védte meg, summa cum laude eredménnyel. 1938-ban a Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi Osztálya, Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézetében lett ideiglenes gyakornok, majd adjunktus és főadjunktus. 1943-44-ben a königsbergi Albertus Egyetemen tanult. Frontszolgálat és angol hadifogság után tartalékos hadnagyként szerelt le. 1946-tól az újraszervezett Halélettani Intézetben tudományos kutatói állást töltött be. 1946–58-ban a budapesti, később gödöllői Agrártudományi Egyetemen a haltenyésztést tanította meghívott előadóként, majd címzetes professzorként. 1950–53-ban az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen hidrobiológiát tanított. 1956-ban az MTA Tihanyi Biológiai Intézete igazgatójává nevezték ki, 1961-ben felmentették, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára lett, 1963-66-ban a tudományos rektor-helyettesi posztot is betöltötte. Kezdeményezésére 1966-ban elkezdődött a hidrobiológusok képzése Debrecenben. A szak 1975-ben beleolvadt az akkor induló egységes biológusképzésbe, de a Debreceni Egyetemen 2009-ben elindított hidrobiológus mesterképzés jogelődjének tekinthető. Meghívott előadóként részt vett a halászati szakemberek képzésében a Debreceni Agrártudományi Egyetemen is. 1968-tól hat évig az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) halászati szakértőjeként Nepálban segítette a haltenyésztés fejlesztését. Ezután három és fél évig Venezuelában dolgozott, a FAO fejlődő szubtropikus és tropikus országok haltenyésztésének fejlesztésére irányuló programjában. Itt elsősorban az őshonos Colossoma, Prochilodus és Curimata halfajok mesterséges szaporításának és tógazdasági tenyésztésének technikáját dolgozta ki. 1977-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is dolgozott FAO-szakértőként Madagaszkáron, Iránban, Malajziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Tanzániában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Zambiában. Az AGROBER-AGROINVEST kétoldali szerződései keretében szakértőként dolgozott még Görögországban, Irakban, Egyiptomban és Nigériában. 1977-től 1980-ig tudományos tanácsadó volt a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetben. 1980-tól részt vett a CODEVASF/AGROINVEST brazíliai hal- és kacsatenyésztési programjának szakmai kidolgozásában, 1983-89-ben a projekt megvalósításának szakmai vezetője volt. 1990 és 2005 között kétoldalú szerződések keretében elsősorban Peruban, Bolíviában és Brazíliában folytatott halászati és hidrobiológiai szaktanácsadó tevékenységet. Oktatói munkáját nyugdíjasként sem adta fel, meghívott előadóként vett részt a Debreceni Egyetemen és a Szent István Egyetemen a hidrobiológus és halászatai szakemberek képzésében. A Nemzetközi Limnológiai Társaság (1938) és a Magyar Hidrológiai Társaság (1948) tagja, a mezőgazdasági tudomány doktora (1953), a World Aquaculture Society tiszteletbeli örökös tagja (1990), az Innovation for Development Association (IDEA, Stockholm) első halászati díjazottja (1990), az APISC (Associacao de Piscicultores, Brasil) tiszteletbeli tagja (1993), a Professzorok Batthyányi Körének tagja, a Debreceni Egyetem (2003) és a Szent István Egyetem díszdoktora (2005) volt. 1977-től a Halászat című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke volt, szakmai munkásságát több tucat könyv és több mint kétszáz tudományos és ismeretterjesztő cikk fémjelzi. Megemlítendők a halastavak széntrágyázása, valamint a süllő, csuka és ponty mesterséges szaporítása terén elért eredményei, melyekkel megnyitotta az utat más halfajok mesterséges szaporítási technológiájának kidolgozásához. A pontyikra ragadósságának megszüntetésére szolgáló eljárása megalapozta a biztonságos és kiszámítható pontytermelés nagyüzemi fejlődését. Nevéhez köthető több különböző meleg égövi halfaj mesterséges szaporítási módszerének a kidolgozása, továbbfejlesztette a halszaporító állomások működési rendszerét és felszereltségét. Jelentős érdemei vannak számos fejlődő ország haltenyésztési rendszerének a kidolgozásában, valamint az extenzív, fél-intenzív és intenzív haltenyésztés gyakorlatának fejlesztésében és elfogadtatásában. 1957-ben kezdeményezésére indult a máig minden évben megrendezésre kerülő Hidrobiológus Napok rendezvény, a hidrobiológusok, hidrobiológiához kapcsolódó szakemberek szakmai találkozója. Itthon és külföldön szakember-generációkat nevelt, de nem csak szakmai ismeretekre, hanem emberi tartásra és becsületre is, s példát mutatott szakma-szeretetből, kitartásból. Mindig szívén viselte a Balaton vízminőségének és halállományának alakulását, aktív szószólója volt a természetes vizeket érő szennyezések megszüntetésére irányuló törekvéseknek és a természetes halfauna védelmének, ahol a szakszerű, hagyományos halászat kellő szerepét és kiemelkedő hasznosságát hangsúlyozta. 2011. október 2-án hunyt el, sírja Alsóörsön található.
Paraméterek
| Szerző | Woynarovich Elek |
| Cím | Vizeinkről mindenkinek |
| Alcím | Vizeink magánélete közügy |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2005 |
| Terjedelem | 272 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 502 788 5 |
Tartalom
Prológus magamról
I. RÉSZ
A vizek élete, élőlényei és a vízi környezet tulajdonságai
Bevezetés: A nélkülözhetetlen víz
1. A szárazföldi és vízi élettér és élővilágaik közötti fontosabb különbségek
2. A vizek felosztása. Milyen vizekkel foglalkozunk?
3. Az állóvizek élőhelyei
3.1 Az élőhelyekről általában
3.2 Nyílt víz vagy vízoszlop
3.3 Tófenék vagy tómeder
3.4 A parti (litorális) öv
3.4.1 Alámerülő, gyökerező növények (hinarak, hínárnövények)
3.4.2 Alámerülő nem gyökerező (hínár-) növényzet
3.4.3 Úszó levelű, gyökerező növényzet
3.4.4 Úszó levelű, nem gyökerező növények
3.4.5 Kiemelkedő (kemény szárú) vízinövények (mocsári növények)
3.5 Az élőhelyekkel kapcsolatos általános biológiai következtetések
3.6 Az állóvizek élővilágának kialakítása, általános megállapítások
4. Édesvizeink élővilága
4.1 Általános rész
4.2 Fajgazdagság, a környezethez való alkalmazkodás
4.3 Élőlénycsoportok
4.3.1 Vírusok
4.3.2 Baktériumok
4.3.3 Algák
4.3.4 Magasabb rendű növények
4.3.5 Vízi állatvilág
5. Az állóvíz, mint közeg, környezet és mint élőhely
Bevezetés
5.1 Az állóvízi környezet fizikai tulajdonságai
5.1.1 A víz hőmérséklete
5.1.2 A víz fajsúlya (sűrűsége)
5.1.3 A tavak vizének fényviszonyai
5.1.4 A tóvíz mozgásai
5.1.5 Összefoglalás
5.2 Vizeink jellemzése kémiai szempontból
5.2.1 A vízben oldott gázok
5.2.1.1 Oldott (molekuláris) oxigén
5.2.2 Növényi tápanyagok fontossági sorrendben
5.2.2.1 Szén-dioxid és egyéb szénvegyületek
5.2.2.2 A foszforvegyületek szerepe az állóvizekben
5.2.2.3 Nitrogénvegyületek
5.2.2.4 A vízben oldott elemi (molekuláris) nitrogén
5.3 A foszfor elsőrendű szerepe az eutróf állapot kialakulásában
II. rész
Az édesvizek élőlényeinek tevékenységei. A halak kiemelkedő szerepe. Eutrófia. Folyóvizek biológiája
6. Az élőlények és a vízi környezet kapcsolatai
6.1 A vizek élőlényeit összefoglaló ökológia
6.2 Bevezetés, történeti visszapillantás
7. Biológiai tevékenységek a vizekben
7.1 Azok a tevékenységek, amelyeket minden élőlény kivétel nélkül végez (I. csoport)
7.1.1 Élő szerves anyag fogyasztása (konszumpció)
7.1.2 Élő szerves anyag raktározása (akkumuláció)
7.2 Jellegzetes, jól körülhatárolható élőlénycsoportok által végzett tevékenységek (II. csoport)
7.2.3 Élő szerves anyag építése (produkció)
7.2.4 Élőlényekkel történő táplálkozás (ingestio, ingesztió)
7.2.5 szerves anyag-visszaszerzés (rekuperáció)
7.2.6 Az élettelenné vált szerves anyagok elbontása (dekompozíció)
7.3 Kisebb élőlénycsoportokra jellemző tevékenységek (III. csoport)
7.3.7 Az elemi nitrogén megkötése fehérjeszintézishez
7.3.8 Szervetlen természetes anyagok beépítése élő testbe
7.4 Alkalmi tevékenységek (IV. csoport)
7.4.9 Nehezen bomló szerves vegyületek, nehézfémek, radioaktív anyagok élő testben való felhalmozása
7.4.10 Különleges anyagok (pl. toxinok) termelése
7.5 Következtetések
7.6 A biológiai tevékenységek összekapcsolódása
7.7 Energiaszintek Hutchinson szerint, általunk részben módosítva
7.8 A biológiai termelés és a halászat gyakorlati kapcsolata
7.9 A halak biológiai szerepe a vizekben
7.9.1 Bevezetés, történeti visszapillantás
7.9.2 A halak biológiai tevékenysége, szerepe
7.9.2.1 A halak tápláléka és táplálkozása
7.9.2.2 A hal mint a vízi környezet változásainak érzékelője és „jelentője”
7.9.2.3 Mit érzékelhetnek a halak a környező víz minőségi változásaiból
8. Termelőképesség (trofitás), az állóvizek termelőképessége
8.1 Bevezetés, a termelőképesség fogalma
8.2 Az oligotrófia, eutrófia eredeti megfogalmazása
8.3 A termelőképesség fogalom kibővítése
8.4 Eutrófia, eutrofizáció, eutrofizálódás, eutrofizálás
8.4.1 Az eutrofizálás mint folyamat, és ennek megjelenései
8.4.2 A Balaton eutrofizálása
8.4.3 Eutrofizálás, vízminőség-vizsgálat, vízminőség-megítélés
9. A vizek természetes tisztulása, biológiai öntisztulása
9.1 Bevezetés
9.2 Mi a vizek természetes öntisztulása?
9.3 A vizek zártabb jellegének következményei, a szupereutrofizáció káros megjelenése
10. A folyóvizek biológiája vázlatosan
10.1 A folyóvizek jellemzése, osztályozása, tápanyagellátása
10.2 Folyóvizeink vízkészlete
10.3 Hazánk folyóinak múltja, jelene, és a velük való bánásmód hatásai
10.4 A folyók öntisztulása és öntisztuló képessége
10.5 A folyóduzzasztások, vízerőművek hatása a víz minőségére
10.6 A folyóvizek élővilága és annak biológiai tevékenységei
10.6.1 Az élőhelyek és jellegzetességeik a folyóvizekben
10.6.2 A folyóvizek élővilága
10.6.3 Biológiai tevékenységek a folyóvizekben
III. rész
Vizeink, vízi környezetvédelem és annak biológiai alapjai
11. A tudatos környezetvédelem kiterjesztése vizeinkre
11.1 A magyar hidrobiológiai kutatás és gyakorlat története
11.2 A hidrológiai és hidrobiológiai szemlélet magyarázata
11.2.1 A hidrológus szemléletű tudományterület: a hidrológia
11.2.2 Hidrobiológia
11.2.3 Hidroflorisztika, hidrofaunisztika
11.2.4 A hidrológia, a hidrobiológia és a környezetvédelem kapcsolata
12. Amit egy környezetvédő hidrobiológusnak a haltenyésztésről tudnia érdemes
12.1 A halastavi halhústermelés biológiai alapjai
12.1.1 A biológiai termelés és a haltermelés összefüggése
12.2 A halastavi anyagmozgás szemléltetése
12.3 A növényi tápanyagok körforgása
12.4 A haltermelés és a környezeti tényezők
12.5 A haltenyésztő „fegyvertára” a halastó biológiai vizsgálatához
12.6 A halastavi haltermelés elemi tudnivalói
12.6.1 A haltenyésztés módjai
12.6.2 A hagyományos (intenzív) haltenyésztés műveletei
12.6.2.1 A halastó népesítése
12.6.2.2 A növényi tápanyagok pótlása, trágyázás
12.6.2.3 A halak etetése olcsó takarmányokkal
12.6.2.4 A halállomány változtatása a termelési idény alatt
12.6.3 A természetes vizek halászati kihasználása
12.6.4 Milyen halakat tenyésztenek hazánkban?
12.6.4.1. A tenyésztett halfajok rövid ismertetése
13. Vízhasználat szennyvizek, vízszennyezések
13.1 Szennyvizek és kapcsolódásuk a természetes vizekhez
13.1.1 Történeti előzmények, a halügy elválasztása a vízügytől, vizeink romlása
13.1.2 Szennyvízféleségek
13.1.2.1. Házi szennyvizek
13.1.2.2 Ipari szennyvizek
13.1.3 A szennyvízkezelés általános szabályai
13.1.4 A folyó- és állóvizek szennyezéstűrése közötti különbség
13.1.5 Néhány gondolat az ipari szennyvizek tisztításáról
13.1.6 Szennyvizek és azok kezelési kívánalmai
13.1.7 Hol keressük a kiutat?
13.1.8 A vízi környezetvédelem és a befogadókba eresztett víz
13.1.8.1 A szennyvízügyek az érvényes törvények és rendeletek szövevényében
13.1.8.2 A szennyvizekkel foglalkozó hatóság
13.1.8.3 A vízgazdálkodást szolgáló legújabb törvény
13.1.8.4 Az elkészítendő újabb vízügyi törvény alapelvei
14. Biológiai szempontból miért nem fogadható el a Bős–Nagymarosi Vízerőmű megépítése
15. A természetes vizek minősítése
15.1 Természetes vizeink minőségi helyzete a háború előtt
15.2 Miért van szükség természetes vizeink minősítésére?
15.2.1 A vizeink minőségi vizsgálatának kitűzött céljai
15.2.2 Vizeink minősítése 1974 és 1994 között
15.2.3 Vizeink jelenlegi minősítése
15.2.4 A folyóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése
15.2.5 Az állóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése
15.2.5.1 Minőségi követelmények nélkül lehet-e állóvizekbe „használt vizet” bevezetni?
15.2.6 Javaslat a vízminősítő laboratóriumok felügyeletére és működésére
16. Záró gondolatok
Függelék: A Maucha féle csillagdiagram szerkesztése
Felhasznált fontosabb irodalom
Angol tartalom