Leírás
A könyv megírásakor a középpontba a szervezetet, illetve annak vezetését állítottuk, amely a környezetével szoros kölcsönhatásban működik. A szervezet és környezete között fennálló kapcsolatok ismerete, azok tudatos felhasználása a vezetési és szervezési tevékenység sikerének alapvető feltétele. Az összefüggések ismeretében lehet célokat kitűzni a szervezet elé, létrehozni a szervezet struktúráját, alakítani a szervezeti kultúrát, összehangolni a tevékenységeket a célmegvalósítás érdekében. Tudatosan választottuk a nyíltrendszer-koncepción alapuló szervezetelméleti nézőpontot a vezetési és szervezési kérdések tárgyalásához. Könyvünkben először tehát a kontingenciaelmélet összefüggésrendszerét mutatjuk be. Ezt követően pedig a vezetői tevékenység értelmezésének lehetőségeit vesszük sorra. A számtalan felfogás közül mi a vezetési funkciók szerinti tárgyalásmódot választottuk, könyvünk felépítése ezt a logikát követi.
A vezetési és szervezési problémák kezelésénél alkalmazott közelítésmódokat tekintve különbséget tehetünk a formális, racionalitást előtérbe helyező (esetenként dologi-technikainak nevezett) nézőpont, valamint az embert, a magatartási és társas-társadalmi hatásokat középpontba állító, a racionalitás korlátait is figyelembe vevő szemlélet között. Könyvünkben mindkét közelítésmód fellelhető, hiszen álláspontunk szerint a szervezetekben racionális cselekvésre kell törekedni, ugyanakkor fel kell ismernünk annak határait, vagyis a szervezet érdek- és hatalmi viszonyait, a kulturális tényezők hatását, valamint az egyéni racionalitás korlátait.
A fejezetek belső felépítése azonos. Minden fejezet felvezető esettel indul. Ezek az illusztrációk kettős célt szolgálnak. Gyakorlati nézőpontból mutatják be az adott fejezet témáját, fókuszát, és a legtöbb esetben konkrét példaként szolgálnak a fogalmak, összefüggések tisztázásához. A felvezető esetet a téma kifejtése követi. Az írás során mindvégig arra törekedtünk, hogy elkerüljük a hosszadalmas eszmefuttatásokat, helyette számos ábrával, összefoglaló táblázattal, a felvezető eset továbbgondolásával igyekeztünk a megértést elősegíteni. A fejezeteket minden esetben összefoglalás (egy ábra, táblázat), szemináriumi feldolgozásra ajánlott esettanulmány vagy feladat, a felkészülést segítő kérdéslista és a legfontosabb fogalmakat összegző táblázat zárja. A könyv elején az ábrák és táblázatok jegyzéke, végén pedig az irodalomjegyzék található. A szószedetben szereplő kifejezéseket, szerzőket, cégeket dőlt betűvel jeleztük a szövegben.
A könyvben található példákat saját tapasztalatainkból vagy megírt esetekből vettük, törekedve a nemzetközi élvonalba tartozó vállalatok vezetési és szervezési megoldásainak bemutatására is. A legtöbb esetben azonban a cégneveket és szereplőket, valamint a tevékenységi kört megváltoztattuk. A könyvben található képek többségét a Wikipédia képtárából töltöttük le.
Akadémiai Kiadó, 2018.
Írta: Dobák Miklós – Antal Zsuzsanna
Lektor: Nemes Ferenc
Paraméterek
| Sorozat | Menedzsment Szakkönyvtár |
| Szerző | Dobák Miklós – Antal Zsuzsanna |
| Cím | Vezetés és szervezés |
| Alcím | Szervezetek kialakítása és működtetése |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 484 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 05 9447 9 |
Tartalom
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Előszó
I. rész – Modelljeink: kontingenciaelmélet és vezetési funkciók
1. ALAPFOGALMAK
1.1. Vezetés
1.2. Szervezés
1.3. Szervezet
2. KONTINGENCIAELMÉLET
Felvezető eset – Textilgépek évszázados fogságában
2.1. A kontingenciaelmélet kialakulása
2.2. A szervezetek kialakítását, működését, megváltoztatását befolyásoló tényezők
2.2.1. Környezet
2.2.2. Belső adottságok
2.2.3. Stratégia
2.2.4. Struktúra
2.2.5. Magatartás
2.2.6. Teljesítmény
3. VEZETÉSI TEVÉKENYSÉG ÉS VEZETÉSI FUNKCIÓK
Felvezető eset – Steve Jobs beszéde a Stanford Egyetem 2005-ös diplomaosztóján
3.1. A vezetés meghatározása
3.2. Vezetői hierarchia és vezetési ismeretek
3.3. A vezetés megközelítései
3.3.1. Vezetési rendszerek
3.3.2. A vezetés mint problémamegoldó folyamat
3.3.3. Vezetési stílus
3.3.4. Vezetői szerepek
3.3.5. Vezetési funkciók
II. rész – Stratégia
4. CÉLKITŰZÉS ÉS STRATÉGIAALKOTÁS
Felvezető eset - A Johnson and Johnson küldetése
4.1. A célkitűzés és stratégiaalkotás funkciója
4.2. A stratégiaalkotás folyamata
4.2.1. Küldetés, jövőkép
4.2.2. Stratégiai célok
4.2.3. Stratégia
4.2.4. Üzleti terv
4.2.5. Operatív terv
4.3. Tervezési logikák
III. rész – Struktúra
5. SZERVEZÉS: SZERVEZETTERVEZÉS
5.1. A szervezeti struktúra
5.1.1. A szervezetek lehetséges értelmezései
Felvezető eset – A szervezetek kialakulásának története
5.1.2. Strukturális jellemzők
Felvezető eset - Borbíró Borászat Kft.
5.2. Szervezeti modellek
5.2.1. Egyszerű szervezet
Felvezető eset - Patel's Corner Shop
5.2.2. Funkcionális szervezet
Felvezető eset – Acélüzem
5.2.3. Divizionális szervezet
Felvezető eset – Városüzemeltető Zrt.
5.2.4. Mátrixszervezet
Felvezető eset – A mátrixszervezet első alkalmazása
5.2.5. A szervezeti modellek válaszképessége, stratégiaalkotási sajátosságai
5.3 Szervezettervezési folyamat
Felvezető eset – MAGÉP Zrt.
5.3.1. A szervezettervezés célja
5.3.2. A szervezettervezés lépései
6. SZERVEZÉS: FOLYAMATSZERVEZÉS
Felvezető eset – IBM Credit
6.1 A folyamatszervezés célja
6.2 A folyamatszervezés részterületei
6.2.1. Folyamatoptimalizálás
6.2.2. Folyamat-újraszervezés
6.2.3. A folyamatoptimalizálás és a folyamat-újraszervezés összehasonlítása
6.3 A folyamatszervezés lépései
6.3.1. Előkészítés
6.3.2. Folyamatelemzés
6.3.3. Működési jövőkép
6.3.4. Folyamatoptimalizálás
6.3.5. Folyamattervezés és –szabályozás
6.3.6. A megvalósítás támogatása
7. SZERVEZÉS: MUNKASZERVEZÉS, FELADATTERVEZÉS
Felvezető eset – Bence Kft.
7.1. A munkaszervezés, feladattervezés célja
7.2. A munkaszervezés, feladattervezés folyamata
7.2.1. Munkaszervezési elvek meghatározása
7.2.2. Feladatcsoportok meghatározása
7.2.3. Standard munkakörök és pozíciók kialakítása és szabályozása
7.2.4. Egyéni munkakörök kialakítása és szabályozása
IV. rész - Szervezeti magatartás
Felvezető eset – A magyar vízilabda-válogatott sikerei
8. SZEMÉLYES VEZETÉS: MOTIVÁCIÓ
Felvezető eset – Herzberg – Még egyszer: hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat?
8.1. A motiváció értelmezése
8.2. Motivációs elméletek
8.2.1. Tartalomelméletek
8.2.2. Folyamatelméletek
8.3 Gyakorlati koncepciók
8.3.1. Részvétel (participáció)
8.3.2. Motiváció a munkakör jellemzői által
8.3.3. Autonóm munkacsoportok
9. SZEMÉLYES VEZETÉS: VEZETÉSI STÍLUS ÉS VEZETŐI SZEREPEK
Felvezető eset – Morita hitvallása a vezetésről
9.1. Vezetési stílus
9.1.1. Kurt Lewin kísérletei
9.1.2. Hersey és Blanchard szituatív leadershipmodellje
9.2. Vezetői szerepek
9.2.1. Mintzberg vezetői szerepei
9.2.2. John Kotter: menedzser- és leaderszerepek
10. SZEMÉLYES VEZETÉS: KOMMUNIKÁCIÓ
Felvezető eset – Észlelés a kommunikáció során
10.1. A kommunikáció értelmezése, célja
10.2. A kommunikáció fajtái
10.2.1. Formális kommunikáció .
11. SZEMÉLYES VEZETÉS: CSOPORTOK LÉTREHOZÁSA ÉS VEZETÉSE
Felvezető eset - Az Apolló-szindróma
11.1. A csoport meghatározása
11.2. Csoportok létrejötte és a vezető feladatai
11.3. Csoporttípusok
11.3.1. Formális csoportok
11.3.2. Informális csoportok
11.4. Csoportszerepek
V. rész – Teljesítmény
12. KONTROLL
Felvezető eset – A Mobilszolgáltatások divízió esete
12.1. A kontroll meghatározása
12.1.1. Szervezeti célok
12.1.2. Standardok kialakítása
12.1.3. Tényértékek mérése
12.1.4. Összehasonlítás
12.1.5. Beavatkozás
12.2 Kontroll a szervezetekben
12.2.1. Kontrolltípusok
12.2.2. A kontrolltípusok alkalmazásának feltételei
12.2.3. A különböző szervezeti modellekben megvalósuló kontroll
12.3 A kontroll mint vezetési funkció
12.3.1. A kontrollfolyamat tárgya és időhorizontja
12.3.2. A hatékony kontroll jellemzői
12.3.3. A kontrollt befolyásoló tényezők
Melléklet – A vezetés, a szervezés és a szervezetelméletek fejlődésének legfontosabb állomásai
Irodalomjegyzék
Tárgy- és névmutató
Kapcsolódó kiadványok
