Városklíma
Paraméterek
| Sorozat | GeoLitera |
| Szerző | Unger János – Gál Tamás |
| Cím | Városklíma |
| Alcím | Szeged városklimatológiai vonatkozásai |
| Kiadó | SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 306 541 9 |
Eredeti ár:
4.000 Ft
3.800 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Napjainkban a klimatológiai kutatások eredményei mind a tudományos szféra, mind a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. Az éghajlattan tárgykörén belül a városklimatológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület, köszönhetően annak, hogy a lakosság nagy részének otthont adó városi területekre fókuszál, illetve annak, hogy számos folyamat részletes leírását és elemzését csak a közelmúltban megjelenő modern vizsgálati módszerek megjelenése tette lehetővé. Könyvünk fő célja a mára már negyedévszázados múltra visszatekintő szegedi városklimatológiai kutatások összefoglalása. |
|
|
|
Leírás
Napjainkban a klimatológiai kutatások eredményei mind a tudományos szféra, mind a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. Az éghajlattan tárgykörén belül a városklimatológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület, köszönhetően annak, hogy a lakosság nagy részének otthont adó városi területekre fókuszál, illetve annak, hogy számos folyamat részletes leírását és elemzését csak a közelmúltban megjelenő modern vizsgálati módszerek megjelenése tette lehetővé. Könyvünk fő célja a mára már negyedévszázados múltra visszatekintő szegedi városklimatológiai kutatások összefoglalása. A korábbi szegedi eredmények bázisán elinduló, szerteágazó vizsgálatok megalapozója és – e két és fél évtized során – motorja Unger János szerzőtársam volt. A számos elemzésnek, publikációnak, hazai valamint nemzetközi kutatási projektnek és együttműködésnek köszönhetően mára a szegedi városklimatológiai iskola mind hazai mind nemzetközi szinten is ismert és elismert műhellyé vált. Így annak az útnak az összegzése – amely ide vezetett – részint örömteli feladat, részint pedig érdekességgel szolgálhat minden érintett kutató vagy a téma iránt érdeklődő olvasó számára is.
Könyvünk igyekszik összefoglalni a városklíma legfontosabb hatótényezőit és jelenségeit szegedi vizsgálataink tükrében, így talán nem csak a terület művelői számára válhat hasznos forrásmunkává, hanem az oktatásban és a szélesebb közönség számára is segíthet a városi jelenségek megértésében. Napjainkban számos hazai szakember (várostervezők, városi döntéshozók, építészek) foglalkozik a városi területek klímaadaptációs stratégiáival, nekik különösen hasznos lehet ez az összegző jellegű könyv, amelyből betekintést nyerhetnek ebbe a rend kívül komplex lokális éghajlat-módosulásba. Reményeink szerint a könyvben bemutatott eredmények – olvasóinkon keresztül – hozzájárulhatnak egy élhetőbb városi környezet kialakításához, ami mindannyiunk közös érdeke.
Gál Tamás
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2017.
Írta: Unger János – Gál Tamás
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér
Tartalom
Előszó
Köszönetnyilvánítás
1. Fizikai klimatológiai alapok
1.1. Időjárás, éghajlat, energia
1.2. A légkör alsó részének szerkezete, légköri léptékek
1.3. Sugárzási jellemzők
1.4. Felszín sugárzási mérlege és energiaegyenlege
1.5. Aktív felszín, térfogatra vonatkozó energiaáramok, termikus jellemzők
1.6. Felszín vízegyenlege
2. Városklíma
2.1. A városi népesség növekedésének vázlatos időbeli folyamata
2.2. A városklíma és kialakulásának okai, valamint a városi légtér rétegződése
3. Városi levegőminőség
3.1. A legfontosabb légszennyező anyagok és humánegészségi hatásaik
3.2. A városi légszennyezettség feldúsulásának környezeti feltételei
3.3. A légszennyezettség csökkentésének lehetőségei
4. Városi energetikai folyamatok
4.1. Városi sugárzási mérleg
4.2. Városi energiaegyenleg
5. Városi vízegyenleg
6. A városi felszínt leíró mérőszámok
6.1. 2D-sfelszínparaméterek
6.2. 3D-s mérőszámok
6.2.1. A városi kanyon mutatói
6.2.2. Égboltláthatóság
6.2.3. Légáramlással kapcsolatos mutatók
6.3. Az égboltláthatóság (SVF) területi szerkezete Szegeden
6.4. Az érdességi paraméterek területi szerkezete Szegeden, ventilációs folyosók lehatárolása
7. Hőmérséklet-módosulás a városban
7.1. A városi hősziget, típusai, mérésének módszerei
7.2. A hősziget térbeli és időbeli jellemzői
7.2.1. Általános összefüggések
7.2.2. A szegedi hőmérsékleti többlet napi és évi járása
7.2.3. A hősziget keresztmetszeti képe, éjszakai dinamikája Szegeden
7.2.4. A szegedi hősziget mintázata
7.2.5. A hősziget-mintázat éjszakai dinamikája Szegeden
7.3. A hősziget erősségét és mintázatát befolyásoló főbb tényezők
7.3.1. Általános összefüggések
7.3.2. Az időjárási körülmények hatása a hősziget erősségére Szegeden
7.3.3. A hősziget és 2D-s felszínparaméterek közötti kapcsolat Szegeden
7.3.4. Az átlagos hősziget-mintázat modellezése alföldi városok példáján
7.3.5. Égboltláthatóság és a hősziget kapcsolata Szegeden
7.4. A városon belüli zöldterületek termikus hatása
7.5. Felszín-és léghőmérséklet kapcsolata Szegeden
7.5.1. A léghőmérsékletet meghatározó forrásterület lehatárolása
7.5.2. Mért és modellezett léghőmérséklet-mintázat
7.6. A városi hősziget közvetlen hatásai
7.6.1. Hősziget által generált légáramlás
7.6.2. Fenológia, hőterhelés, mortalitás
7.6.3. Fűtés, hűtés
8. A városi termikus módosító hatás újabb megközelítése
8.1. A Lokális Klímazónák koncepciója
8.2. A Lokális Klímazónák termikus reakciói Szegeden
8.2.1. Első példa (mobil mérések – 2002–2003)
8.2.2. Második eset (állomáshálózat – 2014 nyara)
8.2.3. Harmadik eset (állomáshálózat – 2014–2015)
9. A többi klímaparaméter módosulása
9.1. Szél
9.1.1. Házak, házsorok légáramlást módosító hatása
9.1.2. A város és szél kapcsolata
9.2. Légnedvesség, köd, csapadék
9.2.1. Általános összefüggések
9.2.2. A páranyomás szegedi többletének napi és évi járása
9.2.3. Keresztmetszet menti relatív nedvesség profilok Szegeden
10. Klímaparaméterek változása – összegző gondolatok
10.1. A városi klímamódosító hatás alapmodellje
10.2. Az alapmodell termikus komponense sík felszín esetében
11. A városi termikus hatás 21. századi változásának modellezése Szegeden
11.1. Klímaindexek változása
11.1.1. Meleg éjszakák
11.1.2. Trópusi éjszakák
11.2. Regionális klímaváltozás és a helyi (városi) klíma közötti kölcsönhatások értékelése
12. Szegedi városklíma adatok a nyilvánosság számára
12.1. A városi hatás első hazai online megjelenítése
12.2. URBAN-PATH hálózat adatainak online megjelenítése
APPENDIX – A szegedi városklíma vizsgálatok során alkalmazott módszerek és adatok
A.1. Az első szegedi városklíma állomáshálózat (1977–1981)
A.2. Mobil léghőmérsékletés légnedvesség mérések Szegeden (1999–2000, 2002–2003)
A.2.1. Területi mérések
A.2.2. Keresztmetszeti mérések
A.3. Egyidejű lég-és felszínhőmérséklet mérések
A.3.1. Időjárási helyzet a mérések idején és előtte
A.3.2. Mobil léghőmérséklet mérés
A.3.3. Légi és közvetlen felszínhőmérséklet mérések
A.4. Városi felszínparaméterek meghatározása
A.4.1. 2D-s városifelszínparaméterek
A.4.2. 3D-s városi épület-adatbázis
A.5. Eljárás az égboltláthatóság számszerűsítésére
A.5.1. Algoritmus az SVF számításához
A.5.2. Az algoritmus paramétereinek meghatározása
A.5.3. Az algoritmus ellenőrzése, tesztfuttatás „városi” felszínen
A.5.4. Az SVF-számítás kétféle megközelítési módja
A.6. A légáramlást, ezen belül a hősziget cirkulációt befolyásoló paraméterek meghatározása
A.6.1. A felszínérdesség számszerűsítésének módjai
A.6.2. Érdességi paraméterek számítása szabálytalan épület-elrendezés esetén
A.6.3. A városi tetőszint réteg porozitásának meghatározása
A.6.4. Ventilációs folyosók lehatárolása
A.7. Az átlagos hősziget-mintázat kialakítása
A.7.1. Az átlagos mintázat kialakításának elvi kérdései
A.7.2. Az alkalmazott megközelítések előnyei és hátrányai
A.8. A Lokális Klímazónák típusainak lehatárolása, térképezése
A.8.1. Klímazóna-térképezés (Lelovics-Gál módszer)
A.8.2. Klímazóna-térképezés (Bechtel módszer)
A.9. Szegedi automata állomáspár és adatai online megjelenítésének háttere
A.10. A második szegedi városklíma állomáshálózat
A.10.1. A hálózat kialakítása
A.10.2. Mérőeszközökéselhelyezésűk
A.10.3. Az online megjelenítés háttere
A.11. Városklíma-modellezés
A.11.1. Bemeneti adatok
A.11.2. Cuboid módszer
A.11.3. A futtatás részletei
Irodalomjegyzék
A kötet szerzői
A Szegedi Tudományegyetem Városklíma Kutatócsoportjának a témával kapcsolatos további publikációi (1992–2016)
