Utolsó példányok
A kötet nem az 1956-os forradalomról szól közvetlenül, mégis minden sorában erről van szó. Lapról lapra szinte majdnem rekonstruálhatók az események, ha nem is teljességükben, de teljes fontosságukban. Nem az eseményekről szól e könyv – arról született már néhány munka –, hanem arról, ami mögötte volt.
Érdekes tény, hogy a Csillag börtönről, mint épületről, mint építészeti és művészeti alkotásról alig adtak közre ismertetést, cikket, könyvet. Ugyanez vonatkozik a Mars térre, valamint a szomszédos – árvíz után létesített – épületekre is (laktanya, ipariskola). E könyvben fontosnak tartottuk megjelölni a kijelölt terület építészeti sajátosságait és lehetőségeit, a korabeli Mars teret, az egyes épületeket, azok funkcióit, valamint építészeti és díszítőművészeti értékeit.
A 2001-es beregi árvíz nem természeti katasztrófa volt, hanem tömény politika – állítja ez a könyv. És tömény politika az utána következő kártalanítás is, amelyet az egymást követő kormányzatok három év alatt sem tudtak lezárni. Jelenségei, visszásságai nem kivételek, hanem törvényszerű következményei a hazai viszonyoknak.
Sok mai diák – elsősorban a nem egyházi középiskolában végzettek – fogalmi zavarokkal küszködik, illetve alapvető egyházi kultúrája hiányzik. Ezért szükségessé vált, hogy a nagy lexikonok mellett legyen egy rövidebb fogalomtár, amely segít a tájékozódásban.
A sorozat első kötete időutazásra invitálja a tanulókat, a téma iránt érdeklődő olvasókat a klasszikus görög világba.
Szekfű Gyula 1922-es – Kupa László sokoldalú értékelésével újra hozzáférhetővé tett – kismonográfiájában mind a történettudomány, mint a hazai bortermelők számára elgondolkodtató felvetéssel szolgál.
A sors különös kegye, hogy a magyar orvostörténet, és egyben kultúrtörténet páratlan dokumentumai az alapítás óta szinte hiánytalanul fellelhetők a Bókay utcai Gyermekklinikán.
Ez a kötet a BBC magyar osztályán az elmúlt ötven év során összegyűlt, leadott és leadatlan anyagokból próbálja felidézni az 1956-os forradalom hősi és tragikus napjait. Az archív felvételeket is tartalmazó kötet méltó emléket állít mind az 1956-os forradalomnak, mind a BBC nemrég megszűnt magyar adásának. (UTOLSÓ PÉLDÁNY)
A történelmi múlt annyiféle értelmezést ébreszt és emléket rögzít, ahány embert kérdezünk, ahány szemszögéből föltárjuk az eseményeket, 1956-ról, a Szegeden és a szegedi egyetemen történtekről ki ezt látta meg, ki amazt vette észre – attól függően is, kinek mit diktált az érdeke, a félelme, a reménye...
Volt egyszer egy sikeres magyar élelmiszeripar s benne fontos láncszemként egy Szegedi Konzervgyár. Dolgos évek, szorgalmas szegedi és környékbeli munkások, örömök és kudarcok. Így volt ez bő hatvan évig, amikor is rászakadt a „vadkapitalizmus”.
Ez a könyv jól érthető felvilágosító szöveggel, lépésről-lépésre haladó illusztrációs anyagokkal, grafikonokkal és kérdés-felelet táblákkal kiegészítve magyarázza meg a szex és a szexuális fejlődés mechanizmusát, megtárgyalja az alakuló kapcsolatok, a családi élet és a változásokhoz való alkalmazkodás érzelmi vonatkozásait, és szembeállítja a szex tényeit a mítoszokkal.
Az ókortól napjainkig nemcsak a nagy gondolkodók tesznek fel kérdéseket az egész értelmére vonatkozóan, minden gondolkodó ember máig megkérdezi újra és újra: Mit érek? Szabad vagyok? Mire építhetek? Hatalom, hit, értelem? Hol van Isten? Megtapasztalhatom Őt? Hogyan cselekedjem? Miért vagyok felelős? Mi érlel engem? Mi vigasztal? Mi vár a halál után?
A könyvben a szerző által az elmúlt mintegy harminc évben, leginkább a székelyföldi falusi környezetben tanulmányozott vallásos (a magyar népi kultúra kutatásában meghonosodott terminológia szerint: a népi vallásosság, a népi hiedelmek körébe tartozó) jelenségek leírásai, elemzései olvashatók.
Már közhelyként ismert tény, hogy a XIII. kerület lakossága és munkássága kevéssé vette ki részét az 1956-os forradalom eseményeiből. Ugyanakkor az Újlipótváros értelmiségi csoportjai és az angyalföldi munkásság nagy tömegei is lelkesen üdvözölték a forradalom kitörését.
Rostás-Farkas György számos művet alkotott, néprajzi munkákat, versesköteteket stb. A legtöbb ember – különösen, ha költő – nyomot akar hagyni maga után. E kötet szerzője már eleget tett ennek azt elemi erejű emberi parancsnak, s nem is csak ezzel a kötetével.
Forráskiadványunkban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák – a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának – keletkezéstörténetét, szervezetét és működését.
Az emberi ésszerűség természete – működése, hatásai és következményei – áll érdeklődésem középpontjában az elmúlt közel ötven évben. Amikor meghívtak, hogy tartsam meg a Harry Camp-előadás-sorozatot a Stanford egyetemen, azon gondolkodtam, vajon tudok-e még újat mondani a témában.
Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga című munkájának 2004. évi kiadása az európai integráció kialakulásának, az elmélyülés és kibővülések ár-apályainak bemutatását követően az Európai Unió szerveinek statikájával és dinamikájával ismerteti meg az olvasót...
Goethe alig lépett ki a kamaszkorból, már zajos és botrányos irodalmi sikereket aratott. Huszonöt évesen jelentette meg első regényét, Az ifjú Werther szenvedései című alkotást, ami világhírűvé tette.
Az Internet széleskörű használata nem csupán a levelezési, kapcsolatépítési, olvasási, tanulási, könyvtárazási, publikálási, munkavégzési és szórakozási szokásainkat változtatja meg, hanem gyökeresen átalakítja az emberi élet évezredek óta megszokott kereteit is.