Leírás
Az utóbbi években a kora gyermekkori intervenció ügye egyre nagyobb figyelmet kapott szakmai körökben és a szélesebb közgondolkodásban egyaránt. A korai életszakaszban végzett prevenciós és intervenciós tevékenységek nem csak a gyermekek fejlődését mozdítják elő és a családok kompetenciáját erősítik, hanem ezen túlmutató pozitív társadalmi következményekkel is járnak. Amellett, hogy elősegítik a gyermekek és a családok társadalmi integrációját, hosszú távú gazdasági hasznosságuk is jelentős.
Az Utak a kora gyermekkori intervenció rendszerszintű, komplex megközelítését nyújtja. Az elméleti keretek bemutatása, a kora gyermekkori intervenció fontosságának alátámasztása, a nemzetközi tapasztalatok, körvonalazható trendek hazai helyzetre is jól adaptálható értelmezése összekapcsolódik a hazai szabályozási, finanszírozási, fejlesztési környezet áttekintésével, a különböző intézményrendszerek működésének ismertetésével, a problématerületek azonosításával, valamint olyan megoldási javaslatok összefoglalásával, amelyek egy jövőbeli, korszerűbb ellátórendszer alapjait képezhetik.
Az Utak a kora gyermekkori intervenció rendszerszintű, komplex megközelítését nyújtja. Az elméleti keretek bemutatása, a kora gyermekkori intervenció fontosságának alátámasztása, a nemzetközi tapasztalatok, körvonalazható trendek hazai helyzetre is jól adaptálható értelmezése összekapcsolódik a hazai szabályozási, finanszírozási, fejlesztési környezet áttekintésével, a különböző intézményrendszerek működésének ismertetésével, a problématerületek azonosításával, valamint olyan megoldási javaslatok összefoglalásával, amelyek egy jövőbeli, korszerűbb ellátórendszer alapjait képezhetik.
A gyermek és a család körül kiépülő összehangolt intézményhálózat, a szabályozott gyermekút, az ágazat- és szakmaközi interdiszciplináris szakértői csoportok együttműködése mellett a hatékony és eredményes ellátáshoz elengedhetetlen a szakemberek és szülők közötti partneri kapcsolat kialakítása, a családra irányuló figyelem fókuszba állítása és a gyermek saját természetes környezetében való optimális működésének elősegítése. A legfontosabb szempont azonban az, hogy minden intézkedés, amelyre a szabályozás, az ellátórendszer átalakítása vagy a minőségi ellátás megteremtése kapcsán sor kerül, azoknak az érdekeit kell, hogy szolgálja, akikért mindez történik: a gyermekekét és a családokét.
Írta: Kereki Judit
Lektor: Lányiné dr. Engelmayer Ágnes
Paraméterek
| Szerző | Kereki Judit |
| Cím | Utak |
| Alcím | A kora gyermekkori intervenció rendszerszintű megközelítése |
| Kiadó | ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 310 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 7155 69 7 |
Tartalom
1. Bevezetés
Köszönetnyilvánítás
2. A kora gyermekkori intervenció értelmezési kerete
2.1 A kora gyermekkori fejlődés és annak rendszerszemléletű megközelítése
2.2 A kora gyermekkori intervenció meghatározása
2.3 Hazai megközelítés
2.3.1 Fogalmi meghatározás
2.3.2 A kora gyermekkori intervenció célcsoportjai
2.4 Összefoglalás
3. A kora gyermekkori intervenció történeti megközelítése
3.1 A kora gyermekkori intervenció gyökerei
3.1.1 A kora gyermekkori nevelés
3.1.2 Intézményesülés
3.1.3 Anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatások
3.1.4 Az egyéni szükségletekhez igazodó speciális nevelés, oktatás
3.1.5 Hazai folyamatok
3.1.6 Gyermekfejlődési kutatások
3.2 Összefoglalás
4. A kora gyermekkori intervenció fontossága
4.1 A korai életszakasz fejlődésben betöltött szerepe
4.1.1 Az idegrendszer fejlődése
4.1.2 A környezet fejlődésben betöltött szerepének különböző aspektusai
4.1.3 A rizikó- és védőtényezők szerepe
4.2 Társadalmi hasznosság
4.2.1 Longitudinális vizsgálatok és eredményeik
4.2.2 Költség-haszon elemzések, a befektetések megtérülése
4.3 A kora gyermekkor kiemelt szerepe gyermekjogi megközelítésből
4.3.1 Gyermekjogok a nemzetközi dokumentumokban
4.3.2 Gyermekeket érintő jogok a hazai törvényalkotásban
4.3.3 A gyermekjogok érvényesülése
4.4 Összefoglalás
5. A kora gyermekkori intervenció nemzetközi helyzete
5.1 Szabályozási, finanszírozási kérdések
5.1.1 Szabályozási jellemzők
5.1.2 Finanszírozás
5.2 Kora gyermekkori intervenciós rendszerek Európában
5.2.1 Skandináv országok
5.2.2 Mediterrán országok
5.2.3 Német nyelvű országok
5:2.4 Angolszász országok
5.3 Összefoglalás
6. Hazai szabályozási és finanszírozási környezet
6.1 A kora gyermekkori intervenció ágazati szabályozása
6.1.1 Az egészségügyi ágazati szabályozás
6.1.2 A köznevelés ágazati szabályozása
6.1.3 Szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti terület, a családtámogatás rendszere
6.2 A gyermekút/kliensút a szabályozás tükrében
6.2.1 A pre- és perikoncepcionális szakasz
6.2.2 A várandósság szakasza
6.2.3 Hazakerülés után
6.3 Finanszírozás a hazai gyakorlatban
6.4 Összefoglalás
7. A hazai kora gyermekkori intervenciós rendszer működése és ellátásbeli egyenlőtlenségei
7.1 Az intézményrendszer szereplői
7.1.1 Az egészségügyi ellátás legfontosabb jellemzői
7.1.2 A szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatások
7.1.3 A köznevelés területe
7.2 Az intézményrendszer szereplői közötti együttműködések és továbbküldési utak
7.2.1 Korábbi tapasztalatok
7.2.2 Ágazatközi együttműködések jellemzői
7.2.3 Továbbküldési utak
7.3 Összefoglalás
8. A kora gyermekkori intervenciót érintő stratégiai elképzelések és programok
8.1 A kora gyermekkori intervenció szempontjából releváns fejlesztési elképzelések, stratégiai anyagok 2007-2015 között
8.1.1 A stratégiák és programok célrendszere
8.2 A stratégiai elképzelések fejlesztési tervekké alakítása, kutatás-fejlesztési programok megvalósulása
8.2.1 2007-2013 között megkezdett és lezárult fejlesztési programok
8.2.2 Kutatás-fejlesztési projektek
8.2.3 A 2013 végéig és azt követően a megvalósítást megkezdő fejlesztési programok célrendszere, tevékenységei és publikus eredményei 2015 végéig
8.3 Összefoglalás
9. Perspektívák, megoldási lehetőségek
9.1 Családközpontú ellátás
9.2 Integrált szolgáltatói rendszerek
9.3 Együttműködési lehetőségek a helyi szolgáltatásnyújtás szintjén
9.4 Teammunka a kora gyermekkori intervencióban
9.4.1 Multidiszciplináris team
9.4.2 Interdiszciplináris team
9.4.3 Transzdiszciplináris team
9.4.4 A kulcsszemélymodell
9.4.5 Team a gyermek körül (team around the child)
9.5 Hazai továbblépési lehetőségek
9.5.1 A lehetséges gyermekút modell
9.5.2 A kliensútmodell
9.6 Összefoglalás
10. Felhasznált irodalom
Jogszabályok
Adatbázisok