Universitas Kiadó
A dán irodalom a mai napig ritkán kerül be világirodalmi tájékozódásunk látószögébe. A XIX. század első felében viszont az egész kontinens megismerte többek között Sören Kierkegaard és Hans Christian Andersen nevét. Ezt az időszakot méltán tartják számon tehát a dán irodalom aranykoraként.
A Horváth János (1878–1961) irodalomtörténész életéről és működéséről szóló könyv az életrajz rendjében halad és két fő célt törekszik megvalósítani: közli a kéziratokban, noteszekben, feljegyzésekben, okiratokban, levelekben, emlékezésekben talált ismeretlen anyagot abból a szándékból, hogy megvilágítsa a kevéssé vagy egyáltalán nem ismert időszakokat. A kötetet 18 személyes értékű fénykép zárja.
A könyv a máig legrészletesebb Arany-életrajz bővített és javított 2. kiadása. Első megjelenése óta először kaphatja kézhez az olvasó az Arany-szakirodalom egyik legterjedelmesebb és legrészletesebben kidolgozott életrajzát. A tudománytörténeti szempontból is klasszikusnak számító biográfia újabb publikálásának tervbe vételéhez közvetlenül a költő születésének bicentenáriuma adott alkalmat, de a kiadással az Arany-kutatás több évtizedes hiányosságát is igyekeztünk pótolni.
Kötetünk az első, viszonylag teljes és nyomtatott jegyzék Arany János egykori könyvtárának Nagyszalontán őrzött részéről. Az Arany-hagyaték nagyobb része, mint ismeretes, a második világháborúban, 1945. január 30-án megsemmisült.
Arany János 1846-ban ismerkedett meg közelebbről Aristophanés művészetével. A szöveggel eleinte nehezen boldogult, de közben kedvet kapott hozzá, hogy kipróbálja, hogyan tudná magyarra átültetni a szójátékai és neologizmusai miatt nyelvi szempontból különösen nagy kihívást jelentő görög szövegeket. A jegyzetelt kritikai kiadás három Aristophanés-komédia (A Lovagok, A Felhők, A Darázsok) szövegét tartalmazza az eredeti görög szövegekkel együtt.
A kötet négy dráma Arany János által fordított szövegét tartalmazza az eredeti görög szöveggel párhuzamosan: A Béke; Az Achaernaebeliek; A Madarak és A Békák szövegét.
A kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadássorozat tizenkettedik darabja, Pázmány hatodik magyar nyelvű nyomtatásban megjelent könyvének szövegét, valamint a vitairathoz kapcsolódó jegyzetapparátust tartalmazza.
Kötetünk Arany János elbeszélő költeményeinek és elbeszélőköltemény-töredékeinek második kritikai kiadása. E szövegek első kritikai kiadását Voinovich Géza rendezte sajtó alá 1952-ben.
A kritikai kiadás ezen kötete Kölcsey művei közül a máig leginkább érvényes darabokat adja közre, közöttük az iskolákban még ma is kötelező Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című nagyívű gondolatfüzért, és a Mohács című történeti esszét. A gazdag kritikai jegyzetek a szövegek értelmezését könnyítik meg az olvasó számára.
Harsányi Gábor Kossuth-díjas színművész, író, az Írószövetség tagja. Színdarabjait évtizedek óta játssza Budapesten és vidéki városokban – ezt a 8 színdarabot mint életművet jelenteti meg ebben a könyvben. A színművész internetes oldalán előadott 30 novella képezi a könyv címét: Fecsegő kulisszák.
Arany János új kritikai kiadásának jelen kötete a költő „kisebb költeményei”-nek első szakaszát, a kezdetektől 1850-ig tartó periódus verseit tartalmazza kritikai kiadásban, részletes jegyzetekkel.
A kötet Arany János 1860 és 1882 között írt kisebb költeményeit tartalmazza kritikai kiadásban, a szükséges szövegkritikai és magyarázó jegyzetekkel együtt. A „kisebb költemények” mint kötetszerkesztési elv magától Arany Jánostól származik. A korábbi kritikai kiadás után jelen kiadás mind a szövegek, mind a jegyzetek vonatkozásában igen sok pontosítást, kiegészítést tartalmaz.
Az Arany kritikai kiadás keretein belül négy részre tervezett alsorozat készül Arany János széljegyzeteiből. A kötetek törzsanyagát a nagyszalontai Emlékmúzeumban fennmaradt Arany-könyvtár margináliái képezik, de bekerülnek a magyarországi közgyűjteményekben (MTAK, OSzK) fennmaradt néhány kötet jegyzetei is.
A magyar és nemzetközi összehasonlító foklorisztikai tanulmányok számos területen vizsgálják a folklór és az irodalom, valamint a nemzetközi folklór összefüggéseit.
Gergye László ismeretlenebb oldaláról mutatja meg nekünk Kazinczyt, eddig kevéssé méltatott neoklasszicista lírai költészetét elemzi, lehetőséget teremt arra, hogy Kazinczyt a rokokó líra válfajaként ismert gráciaköltészet művelőjeként értsük.
A Kölcsey Ferenc Minden Munkái sorozat legújabb kötete 1288 oldal terjedelemben közli Kölcsey összes nyelvtudományi írását, gyűjtését, továbbá a Mondolat és a Felelet a Mondolatra szövegét, mindezt részletekbe menő jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva.
A kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadás sorozat tizedik tagjaként Pázmány ötödik nyomtatásban megjelent magyar nyelvű könyve – talán leghíresebb vitairata a református Alvinczi Péterhez – két szövegváltozatának – Öt szép levél (Graz, 1609); Öt levél (Pozsony, 1613) – betűhív átiratát és a hozzájuk tartozó jegyzeteket tartalmazza.
Pázmány Péter sok ezer oldalnyi életműve ma is élvezetes olvasmány. A kutató számára nagy kihívás megválaszolni a kérdést: hogyan alkotta meg életművét, milyen módszerrel dolgozott? Az írói módszer egy nagyon lényeges sajátosságára mutatnak rá e könyv elemzései, Pázmány műveit újraíró eljárására.
Jelen kötet Arany János A Szent-Iván éji álom fordításának kritikai kiadása. A magyar főszöveggel párhuzamosan közreadjuk a fordítás alapjául szolgáló angol forrás, az ún. Tauchnitzkiadás szövegét is. Az első kritikai kiadásban található magyar szövegkritikai forrásokon túl közreadjuk a posztumusz Arany-összkiadás szövegváltozatait, továbbá az autográf jegyeket tartalmazó két színházi szövegkönyv változatait és javításait is.
A könyv a finn nemzettudat alakulásának kérdéseit elemzi a 20. század első felében, finn nyelvű történelemkönyvek alapján.
Az itt megjelenő húsz tanulmány szerzői – egyetemek, kutatóintézetek, levéltárak munkatársai – csaknem ugyanannyi tudományos műhelyt képviselnek az ország, sőt a Kárpát-medence különböző régióiból. A kötet ezzel széles keresztmetszetét adja a korszak hazai kutatásának.