Leírás
Miután mind nyilvánvalóbb, hogy a tudás a gazdasági fejlődés motorja, világszerte megerősödtek azok a kutatások, amelyek az iskolában elsajátított tudás minőségét, hasznosíthatóságát, a gondolkodás fejlettségét vizsgálják. Ebben a folyamatban ismét a középpontba került és új tartalmat nyert a pedagógiai pszichológia két klasszikus fogalma, a tudástranszfer és a problémamegoldás. A transzfer kérdéseivel kutatási programok sokasága foglalkozik, a problémamegoldás pedig a 2003-as PISA-felmérés részévé válva már az iskolarendszerek képességfejlesztő hatását jellemző nemzetközi indikátorrá vált. A könyv ezt a két fogalmat állítja a középpontba, a nemzetközi és hazai szakirodalom átfogó szintézise után eredeti magyarországi vizsgálatok nyomán mutatja be tanulóink tudásának sajátos problémáit. Az áttekintett vizsgálatok középpontjában a tanulók iskolai stílusú feladatmegoldásban való viszonylagos sikeressége és az életszerű problémák megoldásának sikertelensége közötti szakadék feltérképezése áll. A legújabb tesztelméleti eszközök felhasználásával végzett felmérések különböző életkorú tanulók szaktantárgyi és problémamegoldó teljesítményeinek összehasonlításával mutatnak rá az oktatás gyenge pontjaira, a fejlesztés feladataira és lehetőségeire. A könyv részletesebben bemutatja a probléma alapú tanítást, mint a jelenlegi helyzetből kivezető egyik lehetséges utat.
Műszaki Könyvkiadó, 2006.
MK-4028-0
Tanítás és tanulás–sorozat
Írta: Molnár Gyöngyvér
Lektor: Ollé János
Sorozatszerkesztő: Csapó Benő
Paraméterek
| Sorozat | Tanítás és tanulás |
| Szerző | Molnár Gyöngyvér |
| Cím | Tudástranszfer és komplex problémamegoldás |
| Kiadó | Műszaki Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2006 |
| Terjedelem | 210 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 16 4028 0 |
Tartalom
Bevezetés
1. Az ismeretek alkalmazására irányuló kutatások, fejlesztő programok és a tudástranszfer
A transzfer értelmezései
A transzferfogalom fejlődésének történeti áttekintése
A transzfer filozófiai gyökerei és hagyományos szemlélete
A transzfer mai, kognitív szemlélete
A transzferfolyamatok felosztásai
Hasonlóság, különbözőség és dimenzió alapján
A transzfer hatására, mennyiségére, illetve útjára vonatkozó tipizálások
A transzferált tudás típusa szerinti osztályozás
Az induktív transzfer
Az alacsony (low road) és a magas szintű (high road) transzfer
Az analógiás transzfer
A transzfer az oktatás perspektívájából
Gondolkodás- és képességfejlesztő programok
Transzfer a mindennapi megismerésben
2. A tudás új helyzetekben való alkalmazása a problémamegoldással kapcsolatos kutatásokban
A probléma definíciója
A problémamegoldás kutatásának rövid áttekintése
Korai kutatások
Pólya György klasszikus modellje
Lénárd Ferenc kísérleti úton meghatározott modellje
Newell és Simon információfeldolgozás-elmélete, problémamegoldás-modellje és a problématér-elmélet
Az amerikai kutatások
Problémamegoldás a szakértelem tükrében
Az európai kutatások
A komplex problémamegoldás integrált modellje
A problémák típusai életszerűség és mesterségesség szerint
Problémamegoldó stratégiák
3. Az alkalmazás kérdése és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (TIMSS és PISA)
PISA 2003 – komplex problémamegoldás – elmélet és gyakorlat
Problémák a PISA 2003 mérésből és a problémák megoldása során alkalmazott eljárások tipizálása
A PISA problémamegoldó skála
Problémamegoldó mintafeladatok a PISA 2003-as vizsgálatból
Főbb eredmények
4. A tartalom szerepe a problémamegoldásban
A tartalom szerepének empirikus vizsgálata
A matematikaórán tanultak vizsgálata életszerű problémák segítségével
A felmérés mintái és az adatgyűjtés folyamata
Az adatgyűjtés eszközei
A problémamegoldó teszten elért összteljesítmények
A feladatok belső összefüggései
Az eredmények értékelése, a felmérés alapján megfogalmazható következtetések
5. A komplex problémamegoldás vizsgálata 9-17 éves korban
Az előfelmérés és a nagymintás vizsgálat módszerei
A felmérések mintája, rendszere és az adatgyűjtés folyamata
A mérések szerkezete és mérőeszközei
A felmérések során használt feladatlapok
A komplex problémamegoldó feladatlap
A matematika-feladatlapsorozat
A természettudományi feladatlap
Az induktív gondolkodás teszt
Az olvasás-feladatlap
A háttéradatok
A mérőeszközök értékelése
A mérőeszközök értékelése klasszikus tesztelméleti módszerekkel
A mérőeszközök további értékelése a modern tesztelmélet adta lehetőségek kihasználásával
6. 9-17 éves diákok problémamegoldó gondolkodásának fejlődése és fejlettsége
Teljesítmények
A szelekció és polarizáció hatása a középiskolákban a fejlődés egyéni különbségeire
A problémamegoldó képesség fejlettségének különbségei
A teljesítmények eloszlása
A teljesítmények elemzése, az eredmények kifejezése közös skálán
A kontextus szerepe a problémák megoldásában
A komplex problémamegoldás fejlődése és néhány háttérváltozó kapcsolata
A komplex problémamegoldás fejlődését befolyásoló és jelző tényezők elemzése
A mérés alapján megfogalmazható következtetések
A komplex problémamegoldó képességet vizsgáló feladatlapok alkalmazása az oktatásban és az eredmények pedagógiai jelentősége
7. Egy lehetséges megoldás: a probléma alapú tanítás
A probléma alapú tanítás (problem based learning, PBL) rövid története
A PBL meghatározásai
A módszer jellemzői
Atipikus PBL-környezet
A PBL általános ismertetőjegyei
A jó PBL-probléma jellemzői
Mérés, értékelés a PBL keretein belül
A világháló adta lehetőségek a PBL-ben
Összegzés, következtetések
Irodalom
Kapcsolódó kiadványok
