Trianonról közérthetően

Nagy nemzeti tragédiáink: Muhi, Mohács, Világos, 1956-os össznemzeti megmozdulásunk bukása mellett hatásában a legpusztítóbbnak az 1920-ban aláírt békediktátum bizonyult, amellyel elvesztettük az ezeréves Magyar Királyság területének és erőforrásainak kétharmadát, és minden harmadik magyar idegen állam másodrendű polgárává vált. Ezt a „trianoni traumát” a mai napig nem tudta kiheverni és feldolgozni a csonka ország és az elszakított területek magyarsága.

Az okokat feltáró és az eseményeket bemutató könyvtárnyi irodalom most Gulyás László feldolgozásával bővült. Egyetemi előadásai „könyvesített” változatát veheti kezébe az olvasó. A kötet számos erénnyel rendelkezik: egyrészt széles körű szakirodalmat dolgoz fel, másrészt a trianoni békediktátum teljes folyamatát a nagyközönség számára is érthető nyelven, „emészthető” stílusban mutatja be, harmadrészt a szerző nagyszámú kiváló térképet rajzolt, szerkesztett, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak az adott téma teljesebb megértéséhez. Feltétlen újdonságként hathat néhány olyan megállapítása, melyek az eddigi monográfiákban nem vagy nem fontosságuknak megfelelően jelentek meg:

• A kezdeti (1914-1915) olasz és román igények kielégíthetők lettek volna Trento és Bukovina egy részének átadásával, sőt ha Erdély autonómiát kap a Monarchián belül, Románia pedig hadba lép Oroszország ellen.
• 1918. november elején Genfben megegyezés született a belgrádi és zágrábi kormány, illetve Nemzeti Tanács között egy szövetségi államról, amely két önálló, szerb és horvát-szlovén országrészből állt volna. Noha a nyugati hatalmak, s különösen a britek, a zágrábi Nemzeti Tanácsot és ezt a „dualista” megoldást támogatták, a horvátok november 24-én elvetették ezt a megoldást. Egyedül a Parasztpárt (később meggyilkolt) vezére, Radic emelte fel szavát az 1868 óta működő horvát autonómia feladása ellen.
• Már 1918. november 2-án megalakult a Keleti Tót Nemzeti Tanács, amely teljeskörű kulturális autonómiát követelt a Szepes, Sáros, Abaúj-Torna és Zemplén megyékben élő „keleti tótok” számára Magyarországon belül, és december 11-én Kassán kikiáltották a „Keleti Tót Köztársaság”-ot, de ezt a Károlyi kormány semmilyen formában nem támogatta, sőt december 14-i ülésén – Jászi előterjesztésére – megtagadta annak elismerését.

Gulyás László professzor úr egyetemi tankönyvét ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a Trianonhoz vezető út, az előzmények, okok és események végzetes alakulásának ismertetése egy szakmailag megalapozott, tárgyilagos összefoglalásban.

Szerkesztette: Gulyás László