Világtörténelem
A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. Az elemzés célja, hogy határozottabban integrálódjon az európai fasizmus fősodrába a román példa, miközben a jelenség helyi sajátosságai is kellőképp kiemelkedjenek.
Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédjain kívül alig vettek róla tudomást...
Az egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A „vállalkozás” megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt...
Ebben a történelmi esszében a szerző röviden vázolja fel saját nézeteit a románok történetével, valamint a jelen és jövő Romániájával kapcsolatban. Próbálja megmagyarázni (és lerombolni, ha szükséges) azokat a mítoszokat, amelyeket iskolai történelemórákon tanítanak, vagy a média sugallja.
Mekka felé leborulva imádkozó tömegek, „fekete arany”, terrorizmus... Csak és kizárólag ez jelentené az arab országok legújabbkori történetét, amint az szinte meggyökeresedett a köztudatban?
A könyv szerzője orvos, de hivatása mellett különös érdeklődéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák történelmével és művészetével, számos útja során személyesen is tanulmányozta az indián kultúrák gazdag hagyományát.
A könyv tömören és világosan, csaknem kétszáz kép segítségével bemutatja az óegyiptomi művészeti nyelv koronkénti változásait. A kötet fő fejezeteit a nagy történeti, illetve az ezeken belül elkülöníthető művészeti korszakok adják, s a könnyebb áttekinthetőség érdekében ezeken belül, külön alfejezetekként kerülnek jellemzésre a meghatározó műfajok: az építészet, a plasztika, a kétdimenziós művészet és alkalmanként a kisművészetek.
Napjainkra számos toposz fonódott össze Latin-Amerika és a Karib térség fogalmával a közgondolkodásban. Sokan a karneválok, a latin szeretők, a „banánköztársaságok” és a diktatúrák fogalmával azonosítják a térséget. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy kötetünkkel tovább erősítsük a közhelyek tárházát, éppen ellenkezőleg: azért választottuk könyvünk témájának a diktatúra problémáját és a diktátor alakját, mert szeretnénk, ha a behatóbb ismeretek segítségével megfoszthatnánk az egzotikum leplétől a témát.
Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. A kötet az elmúlt évezredek jelentős pandémiáinak történetéből nyújt ízelítőt az érdeklődő magyar közönség számára tudományos eredményekre alapozva, ugyanakkor közérthető stílusban, gazdag illusztrációs anyaggal.
Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először.
Szántó Konrád az egyház születésétől II. János Pál pápaságáig vezeti végig Olvasóját a katolikus egyház történelmének legfontosabb eseményein. A világtörténelmi adatokat a magyar egyháztörténelem jelentősebb fordulópontjaival is kiegészítve nyújt átfogó képet az egyháztörténelem iránt érdeklődő Olvasók számára.
A klíma és az ember kölcsönhatása és ennek értelmezése a kezdetektől napjainkig kíséri sorsunkat az özönvíztől a kipufogógázokig. A szerző végig vezet történelmünkön: változó tények és megfigyelések, furcsa gondolatok és elméletek, félelmek, grandiózus tervek és víziók a klímáról.
A középkori latin irodalomban feltűnően csekély az elbeszélő költemények mennyisége. Ebben a sivárságban kiemelkedő remekmű az egyetlen igazán jelentős középkori latin kiseposz, a Waltharius-költemény. A német Nibelungenlied szerényebb igényű párja a germán-hun mondakör egyik epizódját dolgozza fel. A X. században íródott hexameteres kiseposz a honfoglaló magyarság nemzetközi megítélése szempontjából alapvetően fontos, de általánosan ismeretlen dokumentum.
Savoyai Eugén herceg (ahogy a német nyelvterületen általánosan ismert: Prinz Eugen) vitathatatlanul a 17–18. század európai történetének egyik kiemelkedő alakja. Hadvezérként sikerrel harcolt a Habsburgok két ősi ellensége, az Oszmán Birodalom és a Francia Királyság ellen is, részt vett a magyarországi törökellenes felszabadító háborúban, és a Rajna-menti, a németalföldi, illetve az itáliai fronton is letette névjegyét győztesen megvívott csatáival, sikeres várostromaival.
A kötet a kontinens 20. századi társadalmi fejlődését mutatja be, kitekintve az ezredfordulón túlra is. Eközben sorra veszi a változások legfontosabb területeit, mint a népesség és család, a fogyasztás, szórakozás és munka, a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás vagy éppen az oktatás és a vallás.
A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság.
A huszadik századi „nagynémet egység” megakadályozását a hivatásrendi rezsim mellett a következetesen náciellenes és az osztrák államiságot igenlő legitimisták emelték a misszió szintjére. A könyv izgalmas olvasmány minden, a 20. századi európai történelem, a jog- és politikatörténet iránt érdeklődő olvasó számára.