Magyar történelem
A történelmi Magyarország a törökök kivonulása után a 18., de zömmel a 19. században elvégezte a honfoglalás és a tatárjárás utáni harmadik honalapítást, az ország tudományos megismerését, feltérképezését. E munka során sok, gyakran világszínvonalú, sőt e színvonalat olykor meghatározó szaktérképezést végeztek.
Az utókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655–1707) – a magyar olvasóknak csak Bádeni Lajos – baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton.
Urak, gazdászok. Arisztokraták, értelmiségiek. Konkrét kérdésekre alkalmazható szakértelem és neheztelésekkel és vágyakkal operáló ideológia. Felelős gazdaságpolitika és politikai mozgósítás. Gazdasági ágazati érdekvédelem és átfogó antiliberális társadalomkritika. Ez a könyv a fenti szálakon gombolyítja történeteit 1821 és 1898 között.
Budapest védőinek kitörési kísérlete a második világháború véres tragédiáihoz tartozik, és Magyarországon mind a mai napig élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Ungváry Krisztián kötete azzal a szándékkal íródott, hogy a történelmi tényekre támaszkodva összefoglalja azt a tudást, amivel e hadművelet kapcsán rendelkezünk, és jegyzetelt formában tárja a nyilvánosság elé azokat a fontosnak ítélt elsődleges forrásokat, amelyek a kitörésről születtek.
Manapság sokat beszélünk a különböző mélyállam teóriákról, és ezáltal a múlt eseményei is más megvilágításba kerülnek, sőt eleddig ismeretlen személyek bukkanhatnak fel a múlt homályából. Az informális kapcsolatok szövevényes hálózatán alapuló Horthy-korszak pedig bővelkedik az ilyen alakokban. Kováts Tivadar is ezek közé tartozott...
A szerző legismertebb és legtöbb vihart kiváltó könyve lát ismét napvilágot az egykor Sárközi György elképzelése alapján tíz kötetre tervezett Magyarország felfedezése sorozat első munkája. Három megye, Békés, Csongrád és Csanád történelmi múltja, népének sorsa tűnik elénk az 1930-as évekből.
A rendhagyó regényben: tíz estén megjelenik az idős Görgeynél az immár halott Kossuth, és drámai párbeszédekben újra végigélnek, megvitatnak mindent.
Szenzációs leletmentés gróf Bethlen Béla emlékiratainak teljes kiadása. Erdély kormánybiztosának emlékiratai hajdanán csonkán napvilágot láttak három évtizeddel ezelőtt, ám kiderült, hogy az eredeti jegyzetek több mint felét nem közölték le.
Az itt megjelenő húsz tanulmány szerzői – egyetemek, kutatóintézetek, levéltárak munkatársai – csaknem ugyanannyi tudományos műhelyt képviselnek az ország, sőt a Kárpát-medence különböző régióiból. A kötet ezzel széles keresztmetszetét adja a korszak hazai kutatásának.
A kötet célja, hogy bemutassa az uralomváltás zavaros időszakában létrejött fegyveres csoportokat, azok összetételét és működését, különös tekintettel a „málenkij robot” jelenségére. A könyvből megismerhetjük az új, 1945-öt követő időszak rendőrségének előfutárait is, illetve a kommunista párt harcát a fegyveres erők feletti ellenőrzés megszerzéséért.
1938 szeptemberében Horthy Miklós Werth Henrik nyugállományú altábornagyot nevezte ki a Honvéd Vezérkar főnökévé. A kismonográfia az 1945 után háborús főbűnösnek kikiáltott Werth Henrik pályáját kíséri végig a bécsi császári kadétiskolai évektől az 1952-ben, szovjet hadifogságban bekövetkezett haláláig.
Az antiszemitizmus mint disszonáns alaphang a nyugat-európai hagyománynak éppúgy proprium-a, egyedi sajátja, mint az emberi méltóság, a lelkiismereti szabadság, vagy a szociális jogok elvei. (...) Az ún. 'zsidókérdés' igenis európai probléma, mindnyájunk öröksége, akik a nyugat-európai szellemi hagyományban és belőle élünk.
A diszkrimináltak eme második világháború utáni panorámája nem a szorosabb értelemben vett „börtönvilág Magyarországon”. A börtönbüntetésre ítélteken kívül ugyanis – bírósági bizonyítás nélkül – tízezrek raboskodtak éveken át internáló vagy kényszermunkatáborokban...
E kötet a köznyelvben csak „malenkij robot”-ként ismert esemény részleteit tárja fel Magyarország deportálásban érintett összes régiójában. Olyan alapvető kérdésekre keres és ad választ, mint hogy hol, mikor, pontosan milyen szempontok alapján és hány főt hurcoltak el, illetve a szovjet katonák mellett milyen szerep jutott a magyar közigazgatásnak az akció végrehajtásában.
Napjainkban a két világháború közötti Magyarország politikusai közül Horthy Miklós kormányzó, Bethlen István, Teleki Pál és Gömbös Gyula mellett valószínűleg Klebelsberg Kuno kerül a legtöbbször szóba a magyar sajtóban és közbeszédben. A vele való – sajnos inkább felszínes – foglalkozásnak igazi reneszánszát éljük.
A forráskiadvány a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogat. A kötet a teljességre törekszik, közli a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.
1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé.
Az 1807-es országgyűlés heves indulatokat kiváltó nyelvi vitái után a bécsi udvar úgy vélte, hogy hasznos lehet a magyar írók gondolkodásának feltérképezése, ezért 1808 márciusában egy provokatív pályázatot hirdetett a tübingeni Cotta Könyvkiadó nevében...
Magyarország 16. századi történelmének egyik legjelentősebb és máig egyik leghíresebb eseménye az egri vár 1552-es megvédése. Az ostrom Tinódi Sebestyéntől napjainkig számos magyar költőt és írót ihletett meg.
Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg.