Felsőoktatási tankönyvek
Székely György a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE professzor emeritusa pályája kezdetétől a hazai és egyetemes hadtörténeti kutatások támogatója és művelője. Jelen kötetben elsősorban a XI–XVII. századi Közép- és Kelet-Európa térségére koncentráló írásai és előadásai kaptak helyet, kiegészítve a középkori és kora újkori nyugat-európai hadtörténelem néhány, itthon kevéssé kutatott problémáját érintő dolgozatával.
A második világháborúban érintett nemzetek számára a háborús erőfeszítés az egész társadalomra hatással volt. Számos területen hozott változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. A kötetben húsz lebilincselő és feszültséggel teli tanulmány olvasható, melyekben a nők második világháború alatti sorsának, szerepeinek fény- és árnyoldalai egyaránt megmutatkoznak.
A fővárosi reformátusság múltját és jelenét két kötetben, több mint félszáz, eredeti kutatáson alapuló tanulmány és adattárak mutatják be. A monografikus igényű, mintegy félezer fényképpel és térképekkel, táblázatokkal illusztrált, sokszerzős mű a budapesti reformátusok kulturális és társadalmi szerepvállalásával, egyházi életének legfontosabb területeivel, továbbá kimagasló szereplőivel és családjaival foglalkozik.
A Stájer rímes krónika az első, német nyelven írt középkori krónika Ausztria és Stájerország történetéről. Szerzője egy Judenburg mellett élt stájer kisnemes, bizonyos Gaal-beli Ottokár, aki 1308 körül látott neki a munkájának, és egészen haláláig folytatta hazája és a szomszédos országok históriájának írásba foglalását.
Az angol szerzők által készített kézikönyv számba veszi azokat a legfontosabb területeket, ahol a történettudós használhatja a számítógépet: szövegszerkesztés, adatbáziskezelés, szövegelemzés. Röviden összefoglalja a kérdés elméleti és technikai hátterét, majd a történeti forrásokhoz alkalmazkodva ismerteti az adatbázisok kiépítését, a feldolgozást.
A fordításkötet válogatás a politikai szemantika, szimbolizáció, retorika és diskurzus angol, német, francia és olasz nyelvű szakirodalmából. A tanulmányok és könyvrészletek olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mit jelent a hatalom nyelve, mi a politikai stílus, hogyan működik a politika szimbolikus valósága, miért éledt újjá napjainkban a retorika, milyen a politika diszkurzív természete, hogyan függ össze egymással a politikai nyilvánosság és a kommunikáció.
Knausz Imre 1985 és 1998 között keletkezett írásai az oktatás történetéről és a történelem oktatásáról szólnak. A történelem hatalmáról és a történelemmel birkózó emberekről. Az oktatás kiszolgáltatottságáról és az oktatás reformjának esélyeiről. A voluntarizmus veszélyeiről és a realizmus szükségességéről...
A könyv a finn nemzettudat alakulásának kérdéseit elemzi a 20. század első felében, finn nyelvű történelemkönyvek alapján.
Gulyás László professzor úr egyetemi tankönyvét ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a Trianonhoz vezető út, az előzmények, okok és események végzetes alakulásának ismertetése egy szakmailag megalapozott, tárgyilagos összefoglalásban.
A történelmi Magyarország a törökök kivonulása után a 18., de zömmel a 19. században elvégezte a honfoglalás és a tatárjárás utáni harmadik honalapítást, az ország tudományos megismerését, feltérképezését. E munka során sok, gyakran világszínvonalú, sőt e színvonalat olykor meghatározó szaktérképezést végeztek.
A második világháborút követő években szerte Európában tudták és beszélték, hogy a lassan magára találó demokratikus Ausztria a fokozatosan egymással szembekerülő szövetségesek titkosszolgálatainak bázisa, hírszerzők és kémelhárítók találkahelye, az ügynökök utánpótlásának forrása. A kötet összességében bepillantást enged egy olyan világba, melynek számos részlete még ma is homályban van előttünk.
E kötet a köznyelvben csak „malenkij robot”-ként ismert esemény részleteit tárja fel Magyarország deportálásban érintett összes régiójában. Olyan alapvető kérdésekre keres és ad választ, mint hogy hol, mikor, pontosan milyen szempontok alapján és hány főt hurcoltak el, illetve a szovjet katonák mellett milyen szerep jutott a magyar közigazgatásnak az akció végrehajtásában.
1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé.