Török-magyar szótár

„A ​szótár első változatát 1987-ben kezdtem el írni Ankarában, mert nem állt rendelkezésre török-magyar szótár az egyetemi oktatáshoz. Budapesten akkoriban kapható volt ugyan Dávid Géza idegenforgalmi török – magyar, magyar – török zsebszótára, de Törökországban még nem jelent meg ilyen munka. Az 1995-ben megjelent török-magyar szótár hiánypótló munka volt. Turkológusként több mint hat évig tanítottam az Ankarai Egyetem hungarológia szakán. Törökországi tartózkodásom során kezdtem cédulákon rendezni azt a szótárat, amely többszörös kontrollon esett át, számítógépre került, és Budapesten a Balassi Kiadó adta ki. A második kiadásban szereplő szókészlet jelentősen bővült. Az új témaköröket az élet diktálta, a világban zajló változásokat követi a terminológia. A fellendülő kétoldalú kapcsolatok már nemcsak az idegenforgalom és a diplomácia területére korlátozódnak, hanem a kultúra, a művészetek, a tudomány, a gazdaság és a sport területét is érintik. Követi a szótár azt a változást is, amelynek történelmi következményeképpen Törökország bekapcsolódott a közép-ázsiai török köztársaságok életének számos területén folyó átalakításokba, s amelyet a török nyelv korábban nem ismert szavakkal, kifejezésekkel ír le. Ehhez hasonlóan került be a második kiadás kéziratába a magyarországi gazdasági átalakulással együtt járó számos olyan szó is, amelyeket korábban nem használtunk. A szótár az alapszókészleten kívül a következőket tartalmazza:

– az Ankarai Egyetem hungarológiai tanszékén hat év alatt három évfolyamon készített fordításaink szóanyagát a legkülönfélébb témakörökből (történelem, irodalom, nyelvészet, néprajz, természettudományok, politika, turizmus, sport),

– a televízióban és a sajtóban ismertetett, 1987 és 1993 közötti történelmi, politikai események szókészletét (a bulgáriai törökök Törökországba telepítése, Öböl-háború, a Szovjetunió széthullása stb.),

– Hasan Eren professzor úrnak a hetvenes években Budapesten tervbe vett, de el nem készült magyar–török szótárához készített A betűs cédulaanyagát, amelyet volt szíves a rendelkezésemre bocsátani,

– különböző konferenciákra készített (nyelvészeti, néprajzi) előadásaim szóanyagát,

– alkalmi tolmácsolásaim, fordításaim szókészletét (katonai, gazdasági, környezetvédelmi témakörből; népdalszövegek stb.),

– a Világgazdasági Kutató Intézetnek készítettem egy tanulmányt a török világ gazdaságáról török gazdasági folyóiratokból,

– Magyarországon piacot kereső török gyárak üzleti tárgyalásai.

– bíróságon folyó perek, fogva tartott emberek ügyvédi védelme.

– szerződések, jegyzőkönyvek, cégalapító okiratok és előkészítésükkel kapcsolatos tárgyalások, működési szabályzatok, felügyelő bizottsági ülések,

– Magyarországon kórházba került, vagy elhalálozott törökök hazaszállításával kapcsolatos szókészlet,

– bankokkal folytatott tárgyalások a legkülönfélébb témákról (hitelekről, értéklevél-behajtási megbízásról, bankgaranciáról, számlanyitási lehetőségekről stb.),

– a privatizációval kapcsolatban Magyarországon kiírt tendereken szereplő török pályázatok.

– török-magyar kooprodukciós filmkészítésekről folyó üzleti tárgyalások.

– biztonsági, védelmi eszközök használata,

– számítógépes szövegszerkesztéssel kapcsolatos kifejezések,

– közlekedési, úthasználati, fuvarozási témakörök,

– saját kutatási témáim (jövevényszó-kutatás, népdalok prozódiája, népi iszlám) kapcsán felmerülő újabb szavak, kifejezések.”

A szerző

Balassi Kiadó, 2019.

Írta: Csáki Éva

Kapcsolódó témakör:

Török nyelv és kultúra