Leírás
„Saját belső fejlődésének útját a szerző két esetismertetéssel demonstrálja. Ezek a duális helyzetek bepillantást engednek abba a potenciális térbe, melyben Bakó Tihamér dolgozik. Ez a két eset teszi hitelessé szupervíziós munkáját. Csak aki megérti saját betegét, az tudja kollégáját segíteni terápiás munkájának jobb megértésében. A könyv szinte minden sorában felcsillan a szerző érzelmi és intellektuális beállítódása. Törekvése, hogy a hozzá forduló terapeutáknak, akár egyéni, akár csoporthelyzetben, ideális szupervíziós lehetőséget nyújtson, jelzi, hogy saját képzése is a Hermann által »ideális családi alaphangulatnak« nevezett helyzetben történt. Munkáját, törekvéseit a Budapesti Iskolára annyira jellemző szeretetkapcsolat vezérli.”
Psycho Art Kiadó, 2005.
Írta: Dr. Bakó Tihamér
Paraméterek
| Szerző | Bakó Tihamér |
| Cím | Töréspontok mentén |
| Alcím | Fejezetek a szupervíziós munkából |
| Kiadó | Psycho Art Kiadó |
| Kiadás éve | 2005 |
| Terjedelem | 116 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 218 303 7 |
Tartalom
ELŐSZÓ (VIRÁG TERÉZ)
BEVEZETÉS
BELSŐ SZUPERVÍZIÓ
„Identitásra lelve”
,,Ringlispíl”
Előélet
Az első találkozás
A második alkalom
A harmadik alkalom
A harmadik alkalom után
A negyedik ülés
A negyedik ülés után
Az ötödik ülés
A hatodik ülés
A hatodik ülés után
EGYÉNI SZUPERVÍZIÓ
A pszichoterápiás kudarc hatása
„Tiszta szerződést”
Miért is nem kérünk gyakrabban szupervíziót?
Miért kérünk szupervíziót?
A kezdetek
A szupervíziót kérő
A pszichoterapeuta mint kiinduló személy
A terapeuta elvárása a szupervizorral szemben
A szupervíziót kérő típusai
A szupervíziót adó
Az ideális szupervizor
A szupervizor típusai
Szakmai én – személyes én
Mi a szupervízió célja?
A szupervíziós kapcsolat
A szupervíziós kapcsolat fejlődése, fázisai és dinamikája
A szupervízió mint a mester és a tanítvány közti kölcsönhatás
A szupervízió mint együttműködés
Szupervízió és pszichoterápia
A szupervízió mint pszichoterápia
Pszichoterápia-e a szupervízió?
A szupervízió nem pszichoterápia
A szupervízió hatása a páciensre
A terápia eszköz és nem cél
Saját megközelítésem
„Nem ilyen lovat akartam”
„Túlélésre játszva”
„Akárcsak az én fiam”
„Kövesd a példám”
FOKÁLIS SZUPERVÍZIÓ
A kezdetek
A dramatikus elemek használata esetmegbeszélő csoportban
A második szakasz
A pszichodramatikus esetmegbeszélő csoport
A harmadik szakasz
A két módszer ötvözésének kezdetei
„A töréspontok keresése”
„Belső hangok nyomában”
A negyedik (kísérletező) szakasz
„Szerepzavarban”
„Árnyak párbeszéde”
Az ötödik (integrációs) szakasz
A fokális szupervízió
A fokális szupervízió filozófiája
A fokális szupervíziós módszer célja
A fokális szupervíziós módszer
A fokális szupervíziós csoport fejlődésének szakaszai
A fokális szupervíziós alkalmak menete
„Sorsközösség”
„Kettős szerepben”
CSOPORTOS SZUPERVÍZIÓ
A csoport kezdetén leképződhet az eset
„Elfogadásra várva”
A referáló megjeleníti a pácienst
„A páciens körében”
Reflektív folyamat
„Ne bántsatok bennünket”
Kollúzió a csoportban
„Megosztottság”
Vakfoltok felismerése
„Haragszom rád, mert magamra emlékeztetsz”
Áttételi jelenségek a csoportban
Ellenállás a csoportban
Szupervíziót kérő és a szupervizor
„A szupervizor is ember”
FÜGGELÉK
A pszichoanalitikus szupervízió
A pszichoanalitikus szupervízió „magyar módszere”
Bálint-esetmegbeszélő
A betegségcentrikus megközelítés
A betegcentrikus szemlélet
A klasszikus Bálint-csoport
A Bálint-csoportok mint kutató szemináriumok
Odafigyelő meghallgatás
Hosszabb kibeszélés
Terápiás interjú
Flash technika
A Bálint-csoportok célja és a vezető szerepe
A pszichodramatikus szupervízió
Bemelegítés és témaválasztás
A munka- vagy akciófázis
Sharing
A szupervízió célja
Módszerek
Szociális atom
Többletvalóság
A szupervízióhoz szükséges idő
A szupervízióhoz szükséges hely
ELKÖSZÖNŐ
IRODALOMJEGYZÉK