Tokaj és környéke honfoglalás kori története
Paraméterek
| Szerző | Zelenák István |
| Cím | Tokaj és környéke honfoglalás kori története |
| Alcím | Tokaj, Tarcal, Rakamaz és közvetlen környezetük eseményei |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 76 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5666 58 2 |
|
Tokaj településtörténetének sajátos vonása, hogy települési előzményekből hosszú idő alatt jött létre várral rendelkező „város”. Megelőzte a révet őrző Hímesudvar (curtis) és az átkelő sajátos adottságaihoz kötődő „Kőrév.” Akik ezeket létrehozták: a magyar államot megszervező honfoglaló vezérek és az államalapítást szervező társadalmi tényezők... |
|
|
|
Leírás
A Kárpát-medence településtörténeti szempontból kétféle vidék. A Római Birodalom egykori provinciáinak területén korábban kialakultak városok és kisebb települések, mint a sztyeppe övezetében, a Dunától keletre fekvő, alföldi területeken. Ezért szokás Pannóniára és Hunniára osztani a Közép-Duna medencét. Tokaj vidékén akkor alakultak ki szilárd építményekből álló települések, amikor a félnomád magyarok letelepedtek, áttértek a földművelésre, s a téli szállásokat állandó falvak váltották fel. Településhálózatunk kialakulása az államalapítás kezdetétől a 14. századig tartott. Tokaj településtörténetének sajátos vonása, hogy települési előzményekből hosszú idő alatt jött létre várral rendelkező „város”. Megelőzte a révet őrző Hímesudvar (curtis) és az átkelő sajátos adottságaihoz kötődő „Kőrév.” Akik ezeket létrehozták: a magyar államot megszervező honfoglaló vezérek és az államalapítást szervező társadalmi tényezők. Ezért a honfoglaló magyarság tetteit, sorsát követve jutunk el Tokaj kialakulási folyamatának megismeréséig.
Inform Stúdió (Agroinform Kiadó), 2023.
Szerkesztette: Zelenák István
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó
I. A MAGYARSÁG TÖRTÉNELMI ÚTJA ÉS MEGTELEPEDÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A magyarság kialakulása és vándorlása a honfoglalás előtt (Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója véleménye alapján)
A honfoglalás előtti vándorlás vitás kérdései
A honfoglaló Árpád népének eredete az archeogeneomikai kutatások szerint
Hunok, avarok, magyarok
Miért és hogyan került sor a honfoglalásra?
Anonymus, aki először írt gesztájában Tokaj vidéke történetéről
A honfoglalást kiváltó okok
A honfoglalás valóságos eseményei
Település kialakulásának feltételezett mozzanatai
II. VEZÉREK FÖLDJE
Révész László: A 10–11. századi temetők regionális jellemzői (Tokaj vidéke)
Tokaj tágabb környezetének régészeti leletei
A Taktaköz 10–11. századi leletei és a tarcali vezéri sír
Kitekintés a Tokajt környező tájak fontosabb leletei
Lelettípusok
a) Szablyák
b) Veretes övek
c) Tarsolyok
Az augsburgi csatavesztés következményei
Néhány vitatott kérdésről
III. TOKAJ TELEPÜLÉSI ELŐZMÉNYEI
Hímesudvar, Tokaj első települési előzménye
A Dicse településnév üzenete a múltból
IV. AZ ÁRPÁD-KOR HELYI ESEMÉNYEI
Zemplén vármegye település- és birtokviszonyai a 10–13. században (Szűcs Jenő történész: Sárospatak kezdetei c. műve alapján)
V. SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉS AZ ÁRPÁD-KORBAN
Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésének kialakulásáról
VI. AZ ISPOTÁLYOS KERESZTESEK TOKAJI ÉS TARCALI BIRTOKLÁSÁNAK TÖRTÉNETE (1216–1388)
VII. A 13–14. SZÁZAD FONTOSABB ESEMÉNYEI TOKAJ KÖRNYÉKÉN
A szőlőtermelés és borárusítás az ispotályos keresztesek korában
FÜGGELÉK
A vitás kérdésekről
Térképek, képek jegyzéke
