Testvérbetűk
Paraméterek
| Szerző | Marosits Istvánné |
| Cím | Testvérbetűk |
| Kiadó | Logopédia Kiadó |
| Kiadás éve | 2011 |
| Terjedelem | 120 oldal |
| Formátum | A/4, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 89075 2 3 |
Eredeti ár:
2.290 Ft
|
A könyv alkalmazható logopédiai terápia során, az egyéni fejlesztő foglalkozásokon, a tanítási órákon. Segítséget nyújthat a logopédusoknak, a fejlesztő pedagógusoknak, a tanítóknak és nem utolsó sorban a szülőknek is.
|
|
|
|
Leírás
A könyv címe azt jelzi, hogy az együtt szereplő betűket „testvéreknek” fogjuk nevezni, hiszen bizonyos szempontból rokonok, hasonlítanak egymásra. A könyv több célkitűzést szeretne megvalósítani:
- megerősíteni a betűismeretet,
- tudatos összehasonlítást és különbségtételt tenni az egymáshoz vizuálisan, auditív, vagy motoros területen hasonló betűpárok, betűtestvérek között,
- célja továbbá az, hogy a folyékony szóolvasás szintjére emelje a gyermekeket.
A biztos betűismeret feltétele az, hogy a gyermek fejében a hallott hang, a látott betű és a kiejtett hang összekapcsolódjon. Ennek a hármas kötődésnek olyan erősnek és automatikusan működőnek kell lennie, hogy az egyiknek villámgyorsan fel kell idéznie a másikat. Ha ez a kapcsolat valami miatt még nem működik jól – pl. beszédhiba, vagy vizuális, illetve auditív percepciós, vagy emlékezeti probléma –‚ akkor a gyermeknek nem lehet pontos betűismerete. Ebben az esetben a következő célkitűzésünket, az összehasonlítást még nem végezhetjük el. A biztos betűismeret kialakítását segítette egy előző kiadványunk, a Betűző című füzet, amelyhez szükség esetén eredményes lehet a visszatérés.
Megfelelő betűismeret mellett is felléphet a gyakori hibázás, amikor az újonnan tanult betűk száma növekszik és megjelennek a hasonló hangzású, ejtésű és hasonló formájú betűk. A hibázások száma akkor is növekedhet, amikor a betűtanuláson már túl van a gyermek, de az olvasandó szavak, mondatok hossza, száma nő, s az olvasásra fordítható idő csökken. A külön-külön „biztosan” olvasott betűk felismerése így elbizonytalanodhat. Ezért van szükség az adott betű jellegzetességeinek felelevenítésére, megerősítésére, majd a hozzá hasonló betű elemzésére. Ezután a két „testvérbetű” tudatos, lépésről, lépésre felépített összehasonlítására, a különbségek kiemelésére, és azok verbális megfogalmazására.
A könyv további célja, hogy a szóolvasás területén is fejlessze a gyermekeket. Az anyagban szereplő toldalék nélküli, köznyelvi szavak válogatásában azt tartottuk fontosnak, hogy mindegyikben legyen vagy az egyik, vagy a másik összehasonlított betű. Továbbá arra is ügyeltünk, hogy a szavak szerkezete egy lapon belül ugyanolyan legyen és kövesse az olvasástanítás (Meixner-módszer) során megjelenő fokozatokat, így azzal párhuzamosan is lehessen használni. A magyar nyelv sajátosságainak megfelelően a szavak olvasása „kibetűzve”, „silabizálva” indul. Ezen a szinten nem rekedhet meg, mert az a szó-, majdan a szövegértést gátolja, sőt lehetetlenné teszi. Ha a gyermek ránézés alapján, szinte rutinszerűen, automatikusan képes elolvasni a szavakat, akkor jut el a folyékony szóolvasás szintjére, amely alapja lehet a folyékony mondatolvasásnak, majd az értő olvasásnak. A rutinszerű szóolvasás sok-sok gyakorlás eredményeképpen valósul meg, amelyhez 560 szóból álló szókészlet áll a könyvben a gyermekek rendelkezésére.
A könyv alkalmazható logopédiai terápia során, az egyéni fejlesztő foglalkozásokon, a tanítási órákon. Segítséget nyújthat a logopédusoknak, a fejlesztő pedagógusoknak, a tanítóknak és nem utolsó sorban a szülőknek is.
Logopédia Kiadó, 2011.
Írta: Marosits Istvánné
Lektor: Korompai Istvánné
