Felsőoktatási tankönyvek
A könyv célja kettős; a domborzatmodellek és domborzatmodellezési feladatok általános ismertetése, valamint a domborzatmodellek alkalmazhatóságának bemutatása különböző, az árvízi kockázati managementben nélkülözhetetlen, döntéstámogató hidrológiai modellezésben.
A bakonyi dinoszauruszok felfedezésének kalandos története a 2000-es évek elejéig nyúlik vissza. Egy fiatal, de annál inkább kitartó kutató a fejébe vette, hogy megtalálja Magyarországon az első dinoszaurusz leleteket. Az igazi munka azonban a felfedezést követően kezdődött. Ősi Attila néha rögös, de sikerekben gazdag utat járt be az első csontok megtalálásától, a külföldi tanulmányutakon át, a nemzetközi együttműködésekig.
Mind az orvosi, mind a geográfiai szakirodalomban egyre gyakrabban bukkan fel az egészségföldrajz kifejezés. Ez az orvosföldrajzi hagyományokra épülő, de szemléletében megújult tudományterület az 1990-es évek második felétől bontogatja szárnyait...
A tudós meteorológus, Rákóczi Ferenc professzor könyve magas színvonalon, mégis közérthető formában tárgyalja a légkör szinte minden jelenségét, a jelenségeket kialakító tényezőket, részletezi az időjárás és az éghajlat minden elemét, foglalkozik az időjárási objektumokkal (légtömegek, frontok, ciklonok, anticiklonok, csapadék, szél, légköri elektromosság, légköri optika stb.) és ezek előrejelzésének módszereivel.
A Kárpát-medencében való megtelepedés kérdésének tisztázásához, a terület későbbi etnikai viszonyainak a felderítéséhez a kulcsot a régészek és a történészek mellett a nyelvtudomány képviselői is a népnévi eredetű településnevek rétegének vizsgálatában vélték megtalálni.
This monograph summarizes our current knowledge ont the richly fossiliferous Upper Jurassic-Lower Cretaceous formations of the Bakony trought the work of 22 authors from seven countries. The first part of the volume is about the geology and stratigraphy of the studied 18 sections, and the secondpart comprises the paleontological descriptions of the main fossil groups studied, including radiolarians, calpionellids, ostracods, corals, bivalves, gastropods, ammonites, belemnites, brachiopods, crinoids and fish.
Alexander von Humboldt születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia is megemlékezett – két ülésén is – a nagyhatású német utazóról, felfedezőről és természetkutatóról, aki munkásságával mérvadóan járult hozzá a „világ felméréséhez”, a modern empirikus földrajztudomány és egyáltalán az egzakt természet- és társadalomtudományok fejlődéséhez.
A könyv végigvezeti az olvasót a sokszínű Latin-Amerika országain, részletesen áttekintve Közép- és Dél-Amerika valamennyi területét, beleértve a Karib-térség szigeteit is.
Spanyolország földrajza (spanyol nyelvű kiadvány). A könyv szerzője, Klempáné Faix Dóra Dr. az ELTE Romanisztikai Intézet oktatója, a Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető-helyettese.
Kis túlzással azt lehet mondani, hogy aki végigjárta az Országos Kéktúra útvonalát, megismerheti hazánk 400 millió éves történetét. Itt a lehetőség, hogy kezünkben e könyvvel barangolhassunk az Országos Kéktúra ösvényein és válhassunk egy kicsit mi is geológussá. (Juhász Árpád)
Azzal, hogy a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának gondozásában megjelenő GeoLitera sorozatnak immár a negyedik Geoszférák kötetét tarthatja kezében a tisztelt olvasó. E kiadvány célja, hogy igényes kivitelezésben visszatükrözze az egyetem Földtudományok Doktori Iskolájának adott évi minőségbeli teljesítményét, úgy, hogy a megvédett doktori (PhD) disszertációk közül a legkiválóbbak számára megjelenési lehetőséget és ezzel széles körű szakmai ismeretséget biztosít.
A Geoszférák 2013 címet viselő kötet a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának gondozásában megjelenő GeoLitera tudományos könyvsorozat Geoszférák időszaki kiadványának immár az ötödik könyve. E könyvek az egyetem Földtudományok Doktori Iskolájának és a Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti geográfia programjának tudományos eredményeit hivatottak összefoglalni, témánként egy-egy könyvfejezetnyi terjedelemben.
A Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti Geográfiai Program PhD munkáit bemutató GeoLitera/Geoszférák sorozattal szemben a korábbi években kívánalomként megfogalmazott „hagyományteremtés” sikerült, hiszen ez a kötet immár hatodik a sorban.
A kötet – reményeink szerint – segítheti a határmentiség földrajzának kialakulását, mely új diszciplínaként jelentkezik a társadalomföldrajz keretében. Hasznossá válhat az oktatásban, a települések fejlesztési koncepcióinak kialakításában, és további kutatásokra ösztönözheti az olvasókat és a kötet szerzőit.
Ebben a tudományos–ismeretterjesztő monográfiában a szerző Kelet-Afrikát nem földrajzi értelemben járja körbe. Célkitűzése, hogy bemutassa a kelet-afrikai térségi fejlődés regionális szemszögből górcső alá vehető eddigi főbb történelmi állomásait, szereplőit, folyamatait...
Christian Pfister és Heinz Wanner könyve az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkája. A könyv legfontosabb érdeme állításainak a megbízhatósága és megalapozottsága. A szerzők az 1990-es évek eleje óta építik Európa legnagyobb klímatörténeti adatbázisát (Euro-Climhist), amelyben a kontinens majd minden régiójából hozzáférhetők az európai klímatörténészek generációi által összegyűjtött éghajlattörténeti források.
A tanulmánykötet célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékével szoros munkakapcsolatban álló kutató műhelyek utóbbi évek során e témakörben született eredményeit szemelvényszerűen bemutassa. A címe utal a kötetben megjelenő különböző léptékű térben végzett kutatások változatosságára, valamint a szinte minden tanulmányban központi kérdésként megfogalmazott kihívásokra adható lehetséges válaszokra is.
A múlt század 60-as éveinek végén az Egyesült Államokban megjelenő paleobiológia alapvető célkitűzése a paleontológia és a biológia közti távolság csökkentése volt. A kötet az elképzelés bevezetését és az azt követő vitákat elemzi a kulcsszövegek tudományfilozófiai fókuszú elemzésével. Azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan alakították az evolúcióbiológia és az őslénytan viszonyára és magára a paleobiológiára vonatkozó diszciplináris narratívák az elképzelés, illetve általában az új diszciplína elfogadását.
Munkánkat azoknak a biológusoknak, ökológusoknak, klimatológusoknak, történészeknek, régészeknek, földtudományi- és agrárszakembereknek, erdészeknek ajánljuk, akik az ember és környezet, az ember és vegetáció kapcsolatában felismerték, hogy a növényzet és az emberiség közös múltja egy közös jelenen át egy közös jövőbe vezet.