Felsőoktatási tankönyvek
Dinoszauruszok Magyarországról?! Igen! Sokan nem is tudnak róla, de az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai őslénytani szenzációja volt, hogy Magyarországon is előkerültek dinoszauruszok, illetve más, velük egy időben élt állatok és növények maradványai. Erre a 85 millió évvel ezelőtti világra nyit ablakot a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció könyve.
Hatvanhatmillió évvel ezelőtt a Föld legfélelmetesebb élőlényei, a dinoszauruszok örökre eltűntek. Mind a mai napig bolygónk nagy rejtélyei közé tartoznak. A fiatal amerikai paleontológus, Steve Brusatte – szakterületének kiemelkedő egyénisége – ebben a könyvében izgalmasan és olvasmányosan meséli el meglepő és új megvilágításba helyezett történetüket.
A jurát rendszerint a földtörténet nyugalmas, békés időszakaként könyvelik el a geológusok. A kötet keretei között ismertetett rétegsorok a hatalmas kiterjedésű Tethys nyugati szegletében, az óceán méretéhez képest kis területen rakódtak le.
A könyv a hazai kiemelt, ún. megyei jogú városaink történeti földrajzát és morfológiáját mutatja be. Az első négy általános fejezet a magyarországi városfejlődésről, a beépítés és a funkcionális szerkezet általános kérdéseiről, azok változásáról, a mai beépítési típusokról és a funkcionális övezetekről, valamint a nagyvárosok külterületeinek nagyságáról, népességéről, típusairól szól. A könyv második, nagyobbik részében ABC sorrendben kerülnek bemutatásra a hazai megyei jogú városok.
A kötet szerzői bemutatják a Kárpát-medence és tágabb környezete élővilágának változását az elmúlt évmilliók során. A könyv segítségével megismerkedhetünk a jégkorszak állat- és növényvilágával (a mamutokkal, barlangi medvékkel és kortársaikkal), kipusztulásuk okaival, és a jégkorszakot túlélő élőlényekkel is.
Reméljük, hogy a könyv forgatói megtalálják az őket érdeklő témaköröket, vagy hivatkozások formájában további szakirodalomra bukkannak e könyv lapjain keresztül, és számos érdeklődő fiatal kutató a könyv keretein túllépve, új és érdekes témákat választva közelebbről is megismerkedik majd a Nyugat-Mecsek karsztjával és annak barlangvilágával.
Könyvünk legfontosabb célja az volt, hogy a Kárpát-medencei löszterületek malakofaunájának feldolgozásán, paleoökológiai–paleoklimatológiai értékelésén, összehasonlításán keresztül a Kárpát medencében és környezetében a jégkor során kialakult különböző őskörnyezeti tényezőket és azok változásait bemutassuk.
Az analitikai és modellezési módszerek rohamos fejlődésének eredményeként az utóbbi évtizedekben a földtudományok talán legdinamikusabban fejlődő ága a geokémia. Jelen kötet a magyarországi szerves geokémiai kutatások pillanatfelvételét adja 2014-ben.
E könyv alapvetően tudományos monográfia, egyes részeiben szakkönyvekben vagy kézikönyvekben megszokott üzenetekkel. Elsősorban az elméleti háttér és a nemzetközi szakirodalom ismeretére vágyó szakemberek hasznosíthatják.
A kötet a hirtelen mindannyiunk számára forróvá vált globális fenntarthatóság témakörét járja körül unortodox módon, kizárólag a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával. A képzeletbeli kamera a bolygón kívülről közelít a Föld felé, és a szerző áthághatatlan természeti törvények talaján számol le a fenntartható fejlődésről táplált, a politikai és a gazdasági elit rövid távú érdekeit kiszolgáló fényesen csillogó illúziókkal.
Az etnikai földrajz és a vallásföldrajz a társadalomföldrajz tudomány-szakterületen belül, a népességföldrajz tudomány-szakág részeként létező, önálló részterületek. Egymástól független két területről van szó, melyeket a kutatási témák hasonlósága mellett az általuk használt adatbázisok és kutatási módszerek is összekötnek.
Az előző évtizedek tudományos fejlődése a kőzettanban is jelentős változásokat eredményezett. A felsőkéreg kőzettani vizsgálatát a földköpeny fejlődése folyamán végbemenő átalakulások, valamint a magmaképződéssel való kapcsolat tanulmányozása egészítette ki. A földövekben lejátszódó folyamatok értelmezése szükségessé teszi a Föld keletkezésének és fejlődésének a megismerését. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a bolygóközi térben végbemenő folyamatok ismerete.
A szerző geográfus, tudománytörténész 1983 óta az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Fő kutatási területe a magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenysége. E kötetben azoknak a világjáró magyar tudósoknak, földrajzi utazóknak kíván tisztelegni, akik szellemi-kulturális hidakat építettek hazánk és a világ távoli tájai között.
A talajtan tudományának fejlődésében az utolsó másfél évtizedben minőségileg új korszak kezdődött. A klasszikus talajtani szemlélet elsősorban a talajok fizikai és kémiai történéseire összpontosított. A talajokban lezajló biológiai és biokémiai folyamatokat csak motiváló tényezőként vették figyelembe, miközben a talajok anyagcseréje számos részterületének megértését a nagyszámú segédtudomány (növényélettan, bakteriológia, ásványtan stb.) feladatkörébe utalták...
A könyv inkább egy képzőművészeti album, mintsem egy ásványtani szakkönyv. Az ember és a kő kapcsolata – legyen az ásvány, érc, kőzet vagy éppen közönséges építőkő –, nem merül ki a gyakorlatiasságban, a „valamire valóságban”.
A könyvbe egybegyűjtöttük a hazai mangánércesedésekkel foglalkozó kötetek eplényi vonatkozásait, kiegészítve az újabb vizsgálatok eredményeivel, néhány aktuális kérdés megvitatásával.
A bakonyi mangánérctelepek (Úrkút, Eplény) a Tethys régióban egyedülálló teleptani-genetikai tulajdonságokat, és ipari értéket képviselnek. A szerzők ezzel a könyvvel egy korszerű adatfeldolgozás alapját teremtették meg, amely még a jövőben további fejlesztéssel bővíthető.
A jegyzetet sokféle olvasóközönségnek szántuk: reményeink szerint a leírtak hasznosak lehetnek a geográfusoknak, közgazdászoknak, szociológusoknak, illetve mindazoknak, akik lakókörnyezetük életminőségét megalapozott és következetes marketing munkával kívánják javítani.
Reményeink szerint a könyv a geográfus, történész, építész és város irányító-fejlesztő szakembereken túl felkelti a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődését is. Bízunk benne, hogy ez a munka alapot ad, kiindulópontja lesz további kutatásoknak, vizsgálódásoknak, amelyek részletes választ adnak majd a várostest kiformálódásának ideológiai, esztétikai, gazdasági, építészet-elméleti okaira és összefüggéseire.
A kötet a tágabb értelemben vett főváros földtani felépítésének rövid bemutatását követően, a budai oldalra koncentrálva sorra veszi az utóbbi évek kutatásainak néhány újdonság értékű eredményét. Külön fejezetet szentel az urbanizáció szempontjából előnyös és hátrányos földtani adottságoknak, vizsgálja az urbanizáció és a természeti környezet kölcsönhatását.